A nőknek komolyan az indok a házassághoz és a gyerekvállaláshoz, ogy "x évesek vagyunk"?

Alapesetben igen. Egy tizenéves még elszórakozhat évekig egy kapcsolatban, aztán jöhet az új, ráér. Ráadásul maga se tudja, hogy mit akar, ki is ő, kit keres.

Huszonévesen, pláne esetleg 30-on túl már az ember tudja, hogy mit akar. Akar-e házasságot vagy sem, akar-e gyereket vagy sem. Egy egészséges felnőtt ember ezen kívül maximum néhány éven belül el tudja dönteni, hogy a másikkal kívánja-e leélni az életét. Innentől teljesen jogos elvárás a másiktól, hogy igenis hozza meg ezt a döntést. Azzal sincs gond, ha nem pont házasodni akarnak és ebben megegyeznek, de az elköteleződés legyen meg. Ha pedig nincs - akkor valóban ne rabolják egymás idejét.

El ne vedd! Sárkány lesz a papírtól!

Éljetek együtt, csinálj neki gyereket (de csak ha te is akarod), tartsd el, vegyél házat, 2 kocsit, de ne vedd feleségül, mert tönkretesz.

Nyilván az maga egy erőltetett dolognak hangzik, hogy jaj, 5-6-7 stb. évesek lettünk... de ami mögötte van, az sajnos jellemző gond, probléma, tendencia, és bizony ezeket meg kell beszélni, mert sokszor olyan gyökeres problémák vannak mögötte, amikről igenis kell beszélni.

1) ha hosszú évek óta nincs minőségi továbblépés a kapcsolatban, úgy, hogy az egyik akarná, az probléma. És itt azért nem mindegy, nyilván, hány év, és milyen korúak az emberek. Nyilván ha 14 éves kora óta van együtt 8 éve egy pár, akkor még az ember megérti, hogy nem akarnak lebabázni vagy akár összeköltözni, de ha mondjuk már 25-6 éves koruk óta, és semmi előrelépés nincs, akkor óhatatlanul megfordul az illető fejében, hogy "most akkor lakótársak vagyunk, akik néha elmennek moziba, néha meg dugnak, vagy szerelmesek? Ha igen, és nekem igényem lenne az összeköltözésre, esküvőre, akkor a másiknak miért nem? Ha 30as korára sem érzi magát késznek erre, akkor mikor fogja? Egyáltalán fogja valaha, vagy neki ez k...ra nem is fontos, csak jó, hogy van mellette vki, akivel megoszthatja a költségeket, aki főz rá meg aki mossa a kondenzcsíjkos alsógatyáját?". Ezeket meg kell beszélni.

Az meg elég ritka a környezetemben, hogy hosszú évek óta tartó kapcsolatban egy nő ne szerelemből menjen férjhez. Az ilyen válások azért szoktak lenni, mert a pasas nem akar esküvőt, de az ingyen puni jól jön azért, fél, hogyha elveszti a nőt, akkor nem lesz ingyenpuni, rááll az esküvőre, aztán utána lép le, mert mégiscsak vérszemet kap. Ez meg azért kiküszöbölhető lenne azzal, hogy már az elején őszinte azzal kapcsolatban, hogy akar-e esküvőt, gyereket.

Nyilván ezt meg lehet beszélni, lehet még pár évet várni, de akkor a férfi is tartsa a szavát és ne mismásoljon. Ja meg azért a biológiát is figyelni kéne... hogy ne 55 éves legyen apu, amikor születik, hogy aztán 50% eséllyel azt se érje meg, hogy a gyereke leérettségizik, és azt is, hogy bizony 40 fölött problémásabbak lehetnek a szülések.