Írathatom születendő gyermekem az apja nevére, ha nem élünk együtt?

1. Névviselés

- ha papíron házasságban élsz

A törvény szerint az a gyermek apja, akivel az anya házasságban élt a gyermek fogantatása és születése közötti idő legalább egy részében. Fennálló házasság idején apaként csak a férj jegyezhető be, ilyen esetben nem indítható per más apaságának megállapítására.

vissza a lap tetejére

- ha egyedülálló vagy és az apa elismerte a babát

A gyermek apjaként a születési anyakönyvbe azt a férfit jegyzi be az anyakönyvvezető, akit a törvény alapján a gyermek apjának kell tekinteni. Vagy azért, mert az anya férje (vagy az volt a fogamzás idején), vagy azért, mert ún. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Az apasági nyilatkozat valójában egy jegyzőkönyv, amiben az apa a megfelelő hatóság előtt – hogy ez pontosan mi, arról később - a gyermeket magáénak ismeri el. A hivatalos neve: „teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozat” és az apaság megállapítására önmagában is alkalmas. Aki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, az visszamenőleges hatállyal, a fogamzási idő kezdetétől, a gyermek apjává válik. Feltétele, hogy nem kell más férfit a családjogi törvény szerint apának tekinteni (tehát nincs férj és a baba fogantatása óta nem is volt), a gyermek a nyilatkozattevőnél legalább 16 évvel fiatalabb és az anya is hozzájárul. Ezt a nyilatkozatot személyesen, az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál lehet megtenni, magyar külképviseleti hatóságnál kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba foglalni.

Például a gyámhatóság előtt így zajlik egy ilyen: Az anyát és az apát – lehetőleg - együtt hallgatják meg. A fogamzás és a születés feltételezett időpontját az anyának szakorvosi bizonyítvánnyal (pl. szakorvos által kiállított terhesgondozási könyv) kell igazolnia. (Ez az igazolás feltétele annak is, hogy az apát a nyilatkozat megtételére a gyámhatóság megidézze, valamint annak is, hogy valaki önként elismerő nyilatkozatot tegyen.) Ha az apaként megnevezett férfi az apaság tényét nem vitatja, felhívják őt az apasági nyilatkozat megtételére, amit jegyzőkönyvbe foglalnak. Mindannyian aláírják és ettől kezdve a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyámhatóság hivatalból vizsgálja az anya családi állapotát, valamint, hogy korábbi házasság esetén a volt férjet kell-e apának tekinteni. Erre azért van szükség, mert törvény szerint az apa az, aki az anyával fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig tartó időben legalább egy rész alatt házasságban élt. Tehát teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak akkor lehet tenni, ha az apai hely „betöltetlen”. A jegyzőkönyvből két példányt kap az anya, amiből az egyik példányra a gyermek születésének bejegyzéséhez lesz szükség. A kórházban kell majd leadni a szülés előtt, amikor a gyermek nevéről kell nyilatkozni. Az anyakönyvi bejegyzésre vonatkozó bejelentést az az intézmény, kórház teszi, ahol a gyermek született. Ezen túl, nyilatkozatával apává válhat a férj, ha az anyával utólag házasságot köt és ezt megelőzően az anya „rendezetlen sorsú” gyermekét magáénak ismeri el.

Ha az apa külföldi és nem vagytok házasok, nem érdemes már előre az apasági nyilatkozattal vesződni: a babát úgyis a te nevedre írják és ha már megszületett, akkor kell elmennetek együtt az anyakönyvi hivatalba, ahol új anyakönyvi kivonatot kap, az új nevével. (Ha a papa nem tud magyarul, vinnetek kell valakit, aki fordít. Semmi különös, középfokú nyelvvizsgával tarolni fog.)

vissza a lap tetejére

- ha egyedülálló vagy és az apa nem ismeri el a babát

Ha egyedülálló vagy és nincs a kezedben ez a bizonyos teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, a babádat az apa adatai nélkül fogják anyakönyvezni. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy az anyakönyvvezető üresen hagyja az apa adatait tartalmazó rovatot és a bejegyzést nem zárja le az aláírásával. A baba ilyenkor családi neveként az anyja családi nevét viseli, az anyakönyvvezető pedig félévente felhívja az anyát vagy a gyámhatóságot, hogy pótolja a „hiányzó adatokat”. Ha ez három év alatt sem történik meg, akkor a gyámhatóság hivatalból intézkedik egy ún. képzelt apa adatainak megállapítására. Az anya legközelebbi férfi felmenőjének családi nevét állapítják meg, de az anya szabadon választhat más családi nevet is gyermekének (feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti és nem sérelmes a gyerekre nézve), és kérheti azt is, hogy a gyermek változatlanul az ő családi nevét viselje. Nem szükséges megvárni, hogy a gyermek 3 éves legyen, az anya előtte is kezdeményezheti a gyámhatóságnál képzelt apa bejegyzését - megszüntetve a függő jogi helyzetet. Kivételt képez a fentiek alól az olyan eset, amikor az anya korábbi házasságakor házassági névként a férje családi nevéhez hozzákapcsolta a saját utónevét, és ha házassági névként egymás családi nevét összekapcsolva használták és ezt a házasság felbontása után megtartotta. Ekkor a gyermek is ezt a családi nevet kapja, amit később sem változtatnak meg. Ha azt szeretnéd, hogy a babád mégis az édesapja nevére kerüljön, akkor bele kell fognod az apasági per elnevezésű folyamatba, ami – erre nyugodtan számíts – nem lesz kellemes. Fájó és hosszadalmas procedúra ez, ezért csak akkor kezdj bele, ha tényleg biztos vagy abban, hogy ő volt a nagy Ő, ennek a pici Ő-nek a valódi apukája. Se nem erkölcsös, se nem fair ok nélkül belevinni valakit, életeket tehetsz tönkre. Ezt pedig senki nem akarja. Ezt hivatalosan úgy hívják, hogy az apaság bírói megállapítása, amire csak akkor ad a jog lehetőséget, ha az apai státusz sem házasság, sem elismerés útján nem tölthető be önkéntesen. Ezzel a törvény, bírósági eljárás után lehetőséget ad az apai jogállás kényszerrel való rendezésére. Feltételei akkor állnak fenn, ha nincs más, akit apának kell tekinteni, a származás nem reprodukciós eljárás eredménye – vagyis nem mesterséges megtermékenyítés révén fogant - és a fogamzási időben (a gyermek születésétől visszafelé számított 182-300 nap közötti időben) történt nemi érintkezés az anyával. Az apaság bírói megállapítását maga az apa vagy a gyermek kérheti, a keresetet az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell a bírósághoz benyújtania. (A bírósági tárgyaláson a kiskorú gyermeket a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoka képviseli.) A bíróság az összes körülmény gondos mérlegelése alapján akkor nyilvánítja a férfit apának, ha alaposan következtethető, hogy ebből az érintkezésből származik a gyermek. A bíróságnak a perben alapos bizonyítást kell lefolytatnia, tanukat megidéznie és meghallgatnia. Az orvosszakértői vizsgálatok segítségével (vérvizsgálat) ma már megállapítható vagy kizárható az apaság. A vizsgálat tűrésére a bíróság kötelezheti, de nem kényszerítheti az érdekeltet. Ha a vélt apa nem megy el a vizsgálatra vagy a kiskorú gyermek törvényes képviselője nem viszi el a gyermeket a vizsgálatra, legfeljebb pénzbírságot szabnak ki rájuk. Így a bizonyítás és az egész eljárás hosszadalmas lehet. Az alperesnek (feltételezett apának) az első tárgyaláson és a bizonyítás végeztével újra lehetősége van arra, hogy a gyermeket nyilatkozattal magáénak ismerje el.

Ha nincs nyilatkozat,akkor az anyuka vezetéknevét kapja addig,amíg nem rendezik a dolgokat(3é)

Ez így volt 35 évvel ezelőtt is,mikor én születtem...

mostmár esetleg reagálhatnál is,ahelyett hogy kiemeled a kérdésedet..

Ha nem lesz apasagi nyilatkozat, akkor a te nevedet kapja a kicsi.

Aztan ha apuka megis jelentkezik, es szeretne a kicsit elismerni es a nevere is venni akkor a gyerek 3 eves koraig ezt megteheti.

Mindent megtudsz, es mindent a gyamugyon kell intezni!

Ha barmilyen kerdesed van, akkor a gyamugyre menjel be es ott mindent elmondanak majd.

Mikor szuletik a baba?

Kulonben azert ir mindenki szinte mast, mert mar lehet olyan is, sot ez egy ujabb divat lett, hogy meg hazassagban elok is az anya nevet adjak a gyereknek, hogy a gyerek anya nevet vigye tovabb. Regen ilyen nem volt, ma mar erre is van lehetoseg.