Hogy megy az öröklés olyankor, ha a germek előbb meghal, mint a szülő?

Egyetlen egy eset volt a családomban, amikor az nem örökölt, akinek hivatalosan szintén járt volna. Nagybátyámnak 4 gyereke volt, ebből kettőről senki nem tudott semmit. Se címet, se nevet, semmit. Egy darabig kerestük őket, illetve úgy tudom hivatalból is keresték őket, a bejegyzett címükre több levelet is küldtek, de "nem kerültek elő", így a két másik testvér örökölt fele fele arányban hivatalosan mindent.

Ha csak nálatok nem történt ilyen, amit kétlek, akkor kellett, hogy örököljél. Ahogy mondták, a helyi jegyzőnél érdeklődj. Ha nincs is örökség, ő meg fogja tudni mondani, hogy miért nincs és így a te lelked is megnyugodhat. Az is lehet, hogy tartási szerződése volt valakivel, avagy esetleg végrendelete, így maradtál ebből ki lényegében.

Én úgy tudom a köteles rész nem jár alanyi jogon, csak hogyha a közeli hozzátartozó, avagy az a leszármazott, aki hivatalosan örököse lett volna az elhunytnak, követeli azt. Kérheti a hagyatéki tárgyaláson, vagy akár külön pert is indíthat ezért. Ezen felül úgy tudom ennek van valami elévülési ideje is, tehát ha a nagyi x évnél régebben halt meg és végrendeletben kizárta a kérdezőt az örökösök közül, akkor nem válószínű, hogy jár még bármi is. Azt nem tudom, hogy mi a helyzet akkor, ha a halálesetnél az örökös még kiskorú volt, lehet, hogy így lenne értelme perelni, az más kérdés, hogy ez mennyire erkölcsös, avagy mennyire érné meg (inkább lelkileg gondolom, nem anyagilag)... Anyukám így nem kapott pl. a nagypapám után semmit. Végrendelete volt, amiben megjelölte ki mit kap és a gyerekei ebből kiestek, akik nem is követeltek ezek után semmit. Egy családi kép sem járt neki az édesapja hagyatékából.

Én mindenképpen megkérdezném a jegyzőt, ha másért nem is, csak kíváncsi lennék mi történt.