Család vagy szerelem? Melyiket választanátok?

Nálunk ugyanez van, csak itt én vagyok az "utált" fél.

Nem tettem semmi rosszat (nyitottan állok hozzájuk), annyi a bajuk, hogy mivel nagyon sovány vagyok, biztosan anorexiás, és ÉLVEZEM a helyzetet.

Holott számtalanszor elmondtuk, hogy hormonzavar miatt van az alacsony súly, de ők valahogy elengedik a fülük mellett.

Páromat viszont nem érdekli, mert mellette állok mindenben, a családja meg kb. semmit nem segít neki, sőt.

Pl. totál rá vannak állva egy témára, amihez sok pénz kell, de nem értik meg, hogy jelenleg nincs erre keret. Pont annyi a félretett pénz, az állása pedig nem stabil.

Hiába mondjuk nekik, hogy most nem szeretnénk azt a dolgot megvenni, de ők erősködnek.

Én elmondtam a vmnyem, hogy nem kéne, mert mi van, ha kirúgják, semmi megtakarításunk nem lesz, kb, mit eszünk.

A család pedig emiatt is totál kibukott, hogy én milyen szmét vagyok, hogy ellenük hangolom a párom.

Holott ők 200 km távolból könnyen okoskodnak (ezt persze így nem mondtuk nekik), nem úgy kelnek nap mint nap, hogy ma vajon kibsznak-e vagy sem. Csak mellékesként kezelik az egész elbocsátás témát.

Most még azért okés, de ha eljegyzés lesz majd, valamikor, na ott borulni fog a bili, szerintem. Tudom, hogy a párom ki fog állni mellettem, csak a szitu nem lesz kellemes.

Ja, és az a vicces, hogy elkönyvelték, hogy hlye vagyok, és meg sem próbálnak megismerni. Mert a külső olyan fontos, csak az számít nekik is, az, hogy szeretem a fiukat, és ő is boldog velem, az nem.