Tönkretettem az életem, úgy érzem. Már nem bírom tovább. Mit tehetnék ezek után?

Bár még fiatal vagyok (tavasszal leszek 27), mindent tönkretettem az életemben, semmire nem jutottam.Az utóbbi napokban már azon gondolkozom, nem akarok tovább élni, hogy mindenki rajtam nevessen. Ennyi idősen még semmit nem tettem le az asztalra, és nem tudom hol csúsztak ki a dolgok a kezemből. Mindig igényes voltam magamra, és ezt most nem (csak) a külsőre értem, hanem a tanulásra.Érettségim, felsőfokú nyelvvizsgám van, amivel bekerültem egyetemre, viszont nem végeztem el, teljesen elrontottam. Most itt állok lassan 27 évesen a semmivel a kezemben, nem tudok mihez kezdeni, és mivel se munkám(mivel eddig egyetemista voltam), se iskola, gondolom lassan jönnek majd a "fizesd magad TB és társait" dolgok, amit fogalmam sincs hogyan kell és főleg, miből álljam? Én nem akarok tovább élni, ha egy lecsúszott senki leszek. Sosem voltam ilyen típus, mégis ezzé váltam. Másoknak munkája, családja van már ennyi idősen, van mit felmutatni. De nekem? SEMMI. Szánalmas vagyok. Gyűlölöm magam. És semmi kilátásom, mihez kezdhetnék. Így munkát sem kapnék sehol, mert ennyi idősen sem értek semmihez. És csak megalázó lenne mindenhol. Milyen élet várna rám így a továbbiakban?

L