Tönkretettem az életem, úgy érzem. Már nem bírom tovább. Mit tehetnék ezek után?
Bár még fiatal vagyok (tavasszal leszek 27), mindent tönkretettem az életemben, semmire nem jutottam.Az utóbbi napokban már azon gondolkozom, nem akarok tovább élni, hogy mindenki rajtam nevessen. Ennyi idősen még semmit nem tettem le az asztalra, és nem tudom hol csúsztak ki a dolgok a kezemből. Mindig igényes voltam magamra, és ezt most nem (csak) a külsőre értem, hanem a tanulásra.Érettségim, felsőfokú nyelvvizsgám van, amivel bekerültem egyetemre, viszont nem végeztem el, teljesen elrontottam. Most itt állok lassan 27 évesen a semmivel a kezemben, nem tudok mihez kezdeni, és mivel se munkám(mivel eddig egyetemista voltam), se iskola, gondolom lassan jönnek majd a "fizesd magad TB és társait" dolgok, amit fogalmam sincs hogyan kell és főleg, miből álljam? Én nem akarok tovább élni, ha egy lecsúszott senki leszek. Sosem voltam ilyen típus, mégis ezzé váltam. Másoknak munkája, családja van már ennyi idősen, van mit felmutatni. De nekem? SEMMI. Szánalmas vagyok. Gyűlölöm magam. És semmi kilátásom, mihez kezdhetnék. Így munkát sem kapnék sehol, mert ennyi idősen sem értek semmihez. És csak megalázó lenne mindenhol. Milyen élet várna rám így a továbbiakban?
L
Én is 27 éves nő vagyok,ugyan olyan tipus, mint te.
Valószinű,hogy most itt tartanál,ahol én ,ha nem siklik ki az életed.
Férjnél vagyok,van egy 2 éves lányom,saját lakás,kocsi és nagyon jól fizető munka.
Szóval ha nem akarsz visszamenni az egyetemere,akkor tanulj szakmát!Valamit kezdj magaddal!Ne ülj otthon!Avval nem jutsz előrébb!Az önsajnálat meg nem jellemző ránk,ugye?!Tessék összekapni magad,még nem késő!! :)
Menj vissza az egyetemre. De ne most akarj felvételizni, hanem menj el augusztusban a pótfelvételire. Addig készülj fel rá, esetleg keres valami nyári munkát amiből kicsit helyrehozod az anyagi életedet.
Ne másoknak akarj megfelelni, hanem magadnak!
Leirom az en sztorimat. En is a tarsadalom legaljan voltam mindig is, a csaladom sem torodott velem tulzottan...Azt ultettek belem, hogy semmire nem vagyok kepes, es sajnos emiatt nem is maradtam meg sokaig egy munkahelyen sem, a pasiknak se volt jo a csendes, kedves no....
Egyszerre gondoltam egyet es eljottem jo messzire, tarsat talaltam es elkezdtem epitgetni az eletem, es most elkezdtem megvalositani az egyik legnagyobb almomat: a jogsi megszerzeset:) Pedig elotte eszembe sem jutott hogy en barmikor is vezethetek, pont en :)
Aki semmire nem kepes...
Megis ragyogoan haladok es rengeteg energiat ad, hogy ekkora lepesre elszantam magam, es hogy (eddig!!!) ilyen jol megy minden!
Azt ajanlom, keress eloszor kisebb celokat, probalj ki olyat amit regota szeretnel! Es ne hallgass a karogokra!
Válassz egy OKJs képzést, olyant, ami keresett szakma.
És mellette menj el dolgozni.
Egy évvel vagyok idősebb nálad, nem kezdtem el egyetemet, sőt, nekem nyelvvizsgám sincs. Pedig a nyelvtudás sok mindenre jó, munkát is könnyebb vele találni. Nekem csak tapasztalatom van, a szememben utálatos irodai segédmunkákban (pl. ügyfélszolgálat, stb.), semmi több.
Csak egy kérdés: van valami célod, hogy mivel szeretnél foglalkozni, hogyan szeretnél élni? Mert ha van (nekem nincs), akkor nincs megállás és sosem késő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!