Szerintetek igaza van? Jogosan kéri vissza amit örökbe adott?

"Nem állapítható meg az üzletszerűség, ha a magánszemély a feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt vagy ajándékba kapott, örökölt holmiját alkalomszerűen értékesíti. Az ingóságok rendszeres értékesítése sem alapozza meg feltétlenül az üzletszerűséget."

Ennyit az adózásról.

Az pedig hogy az ajándékba kapott dolgokból mit tartok meg, az csak rajtam múlik. Ha valaki csak azért ad nekem valamit hogy örökre megtartsam, az ne adjon semmit. Ha viszont segíteni akar rajtam és nem azon lovagol hogy márpedig az ő dolgait viselje a gyerek, az ne dumáljon bele abba ha eladom őket és mondjuk a 10 rongyból veszek egy tisztességes ruhát.

De ismerem én az ilyen fajtát, nem segíteni akar az emberen csak hízik a mája hogy ő mennyire jó fej és adakozó.

#18:

Tipikus esete vagy annak, amikor a rosszindulat tudatlansággal párosul.

"Kell adózni az eladott használtcikkek után?

2012. január 1-jén lépett hatályba az a szabály, amely szerint az adóévben megszerzett 600 ezer forintot meg nem haladó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Amennyiben 600 ezer forintnál több bevétele volt a magánszemélynek, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel alapján kell a jövedelmét kiszámolnia."

[link]

Nevetséges ez az oldal :D

Lepontozzák a jogszabályokat :)

A jó ruhákat elteszem tesómnak, de gyűltek amik kicsit kopottak esetleg foltosak. Rokon elkérte, mert egy zsákfaluban lakik, hogy majd odaadja a rászorulóknak, nincs ruhabolt ott de buszjegyre se futja nekik h átmenjenek a városba meg amúgyis kajával is gond van. Mondom ok, az ő szomszédai, csak tudja h nem sértő rájuk nézve, majd elhasználják játszósnak.

Erre kiderült h 20 Ft-ért árulta darabját a kopott/foltos ruháknak! Na azóta se adtam semmit...

Ha nincs rá szükséged, utasítsd vissza, nagynénéd lehet odaadta akkor volna másnak (pl. rászoruló távoli rokonnak, szomszéd nélkülöző családnak), csak te voltál a fontossági listán nála az első. Most kerestél rajta pár ezer Ft-ot, de lehet lett volna más ismerős, akinek meg óriási segítség lett volna.

Nehéz ügy, mert mindkét esetben van igazság.

Egyrészt ha valami olyat adok másnak, ami valami miatt nem jó, természetesen nem sértődöm meg ha eladja. Pl. ha egy doboz könyvet adok valakinek, ami számomra semmit sem jelent és használni sem tudnám mire, azt felőlem eladhatja vagy akár el is tüzelheti. Örülök ha bármilyen haszna lesz belőle és segíteni tudtam.

Másrészt (és ettől komplikáltabb) vannak olyan dolgok - ilyenek a babaruhák is - amik az ember szívéhez nőnek és úgy tud rajtuk nyugodt lelkiismerettel túladni hogy tudja, jó helyre ment és jót tesz vele. Ez esetben én is szívesebben adnám egy rászoruló családnak, mint hogy eladjam.