Elfogadnátok, ha az édesanyátok azt kérné, hogy ha már nem tud felállni, altassátok el végleg?

1. Az én anyám soha nem kérne tőlem olyat, ami miatt börtönbe kerülhetek

2. Ha kérné, megtenném, a következményektől függetlenül, mert ha már a világra hozott és tisztességesen felnevelt, az a minimum, hogy tiszteletben tartom a kérését.

3. Az én anyám azt mondta egyszer, amikor erről beszélgettünk, hogy soha nem hozna olyan helyzetbe engem, hogy ő ki legyen nekem szolgáltatva és esetleg őt kelljen ápolnom, pelenkáznom, mosdatnom...stb és inkább mielőtt magatehetetlen lenne, öngyilkos lesz. Ezzel persze nehéz megbékélni, de ha ő ezt szeretné, akkor én is.

megtenném.

Bár valószínűleg ha tényleg abba a helyzetbe kerülnék akkor nem volnék rá képes. De tudom mire gondolhat, hasonlóképpen gondolom énis a dolgokat.

Akármennyire is sajnálnád őt, ezt a Btk. akkor is szándékos emberölésnek nevezi. Nem várhatja el tőled, hogy a halálba segítsd őt, aztán meg a saját életedet csesznéd el de teljesen: még ha esetleg kifogsz egy nagyon jóindulatú bírót, naggyon nagyon nagy mák kell ahhoz, hogy felfüggesztettet kapj, de ott marad még a priusz, erkölcsi bizonyítványt egy jó darabig nem kapsz...stb. lehet továbbgondolni...

Intézkedjen Anyukád úgy, hogy ha olyan helyzetbe kerül, amiben már nem akar élni, akkor véget tudjon vetni a saját életének. Ne legyen hozzá gyáva, ha tőled meg elvárná, hogy tönkre tedd az egész életedet, meg nyilván a lelkiismeretednek se tenne jót egy ilyen eset.