Kitől kérjek bocsánatot? Kell-e egyáltalán vagy hagyjam a fenébe? Mennyire van igazam?
páromnak van két gyereke, akikkel nagyon jól megvagyunk, csak nincsenek megnevelve és sokmindent tönkretesznek emiatt. párom azt mondja kéthetente 2 nap alatt nem lehet őket megnevelni, de szerintem akkor is tudnia kell a gyereknek, hogy nálunk hogy viselkedjen, főleg mivel nem csak az apjának kell eltűrnie, hanem nekem is! amúgy párommal nagyon jól megvagyunk,közel 4 év alatt is dúl a lámúr...kivéve amikor a gyerekek itt vannak, mert akkor sokszor vitázunk miattuk.nem szeretem ha valami tönkremegy miattuk, ő meg erre csak azt mondja de hát gyerekek! igen csak szerintem egy gyerek is tud normálisan viselkedni.readásul a kisebbikkel nem volt foglalkozva és nagyon dedós(a másikat is lehúzza ha együtt jönnek).a másikkal amúgy semmi baj nem lenne.8 és 10 évesek amúgy de a mai napig szólnak sokszor az apjuknak h szomjasak és öntsön nekik inni!az anyjuk miatt is vitázunk, mert hagyja magát és mindig csak a kínlódás van!!
páromnak anno vettem egy makettet amire évek óta vágyott. nem volt olcsó sem és már félig elkészült mire tönkretették a gyerekek. azóta rá sem mer nézni az összezúzott ajándékára. most vettem neki egy annyira új és modern telefont karácsonyra, ami 6x drágább volt mint a makettje...annyira féltem még én is alig mertem megfogni! mondtam hogy egyenlőre ne adja oda a gyerekeknek, nehogy azt is tönkretegyék.erősködtem(najó lehet már túlságosan is) de megegyeztünk és leokézta a dolgot. párom szüleinél voltunk most karikor és a gyerek megint el akarta kérni.párom csak azt mondta most hagyják mert töltődik, én erre hogy hagyják már békén a telefont, megmondtam nem kaphatják meg, odaadtam az enyémet, mert régebbi(1 éves) igaz az is drága és az is részben űrtechnikás, de ha elromlik az én bajom lesz, de nem nézem mégegyszer végig ahogy páromnak az álmát tönkreteszik.párom ekkor leüvöltött hogy hagyjam békén már a gyereket...stb. mert hogy az ő telója és oda fogja adni akkor is!
ebből elindult egy nagy vita a párommal erre az anyja is nekem akart jönni, pedig köze nem volt a dologhoz(vele is üvöltöztem később, főleg mikor azt mondta rám hogy biztos részeg vagyok, mindezt úgy hogy ők isznak vidéken reggel-este pálinkát!)
párom amúgy nem először kerül meg és vág át, meg meghazudtol mindenki előtt. valószínűleg emiatt is erősködtem hogy legyen igazam, mert tudom úgy is hazudni fog és hülyíteni hogy á dehogy adta oda. hát igazából engem is ez bosszant már évek óta hogy mindenből kihagy.de ha nincs gyerek érdekes akkora szerelem van, sőt azt is mondta már hogy kár hogy megszülettek...
szóval olyan vita volt amúgy hogy az anyja elküldött karácsonykor hogy takarodjak a házából és soha többet ne menjek vissza.párom engem hazahozott(300km).aztán mondtam neki hogy biztos az autó meg a pénz hajtja csak hozzám(gyerektartás+ az exe hitelét is fizeti, és az én nénjém adott kölcsön egy új autót hónapokra)neki egy régi suzukija van és mondtam cseréljen autót és menjen a sajátjával vissza.a 20 éves autó éppenhogy nem robban le az út szélén már lassan.írtam is neki hogy azért csörgessen meg ha odaért, mert azért én szeretem és féltem.megkérdeztem tőle hogy szeret-e és azt mondta ezek után?! meg hogy csak annyira mint te?! nem csörgetett persze és felhívtam hogy hol jár.hallottam már rég bennt van a házban és tv-t néznek.azt mondta épp most gurult be a kapun...
nem is keres. láttam mikor indult vissza mégtöbb gatyát berakott...rákérdeztem hogy tovább fog maradni?mikor jön haza? azt mondta majd meglátja.
kérdeztem mi lesz velünk? azt mondta én döntsem el....
tőle bocsánatot is kérnék persze csak azzal a tudattal hogy utána ő is bocsánatot kérne a hazudozásokért. az anyjától persze szívem szerint nem kérnék bocsánatot mert ő jött nekem.
mennyire van igazam?
mit tegyek?hagyjam el? most az ünnepek alatt itthon vagyok egyedül és sokszor rám jön a bőgés! readásul van egy kiskutyánk is aki nem érti mi van...hiányzik neki a papája! és nem tudja miért alszok a papa helyén!
30-án lesz lego építés, ezért úgy volt h 29-én hazajövünk...próbáljak a gyerekkel rá hatni? mert ők biztos jönnének a legora...meg azért a gyerekekkel szeretjük egymást! attól hogy vannak idegesítő dolgaik, de már senki nem akarja őket nevelni! alkoholos csokit és kávét kapnak a gyerekek meg kólát már majdnem minden nap!azt mondják régen ők is ittak és nincs semmi bajuk.
vagy csak én reagálom túl ezt is?
"Akinek nincs gyereke, az messziről kerülje el az elvált, gyerekes (többgyerekes!) pasit / nőt!"
Ezt vitatnám. Élő példa vagyok rá, hogy a párom lánya 12 évesen került hozzánk, én 20 voltam, a párom 30. Voltak gondok, hisz mindig vannak ilyenkor gondok, nem mondom, h felhőtlen volt, de soha nem volt semmi vita köztünk a lány anyjával se, se a párommal se atéren, hogy én hogy nevelem a kislányt. Ma már boldog családos életet él a nevelt lányom is.
Hozzá teszem, hogy 20 évesen kétlem, hogy nekem annyi tapasztalatom lett volna a kislányhoz, viszont soha nem akartam az anyja lenni, inkább voltam a bnője, soha nem akartam megütni, ha rossz volt, inkább sarokba állítottam, deha még is kapott egy pofont azt nyomós okkal kapta, és az anyjával meg volt beszélve. Kb. max. kétszer fordult elő. Nehezen kezelhető volt, de a mai napig szeret. Szerintem sok múlik azon, hogy mi magunk milyenek vagyunk, és minket hogyan neveltek fel, de nem azon, hogy egy nem gyerekes ne kezdjen egy gyerekessel, persze jobb, ha előbb a sajátját neveli az ember ezt nem vitatom.
jó azért látni hogy vannak jól végződő nevelt gyerek problémák...mondjuk én sosem gondolkodtam olyanon hogy megpofozzam őket, ilyen erős szitu nem volt nálunk azért soha..mondjuk mi az anyjukkal sem tudunk semmit sem megbeszélni, ő még jobban leszarja a saját gyerekeit!egy lakásban élnek 9-en..van akik a konyhában és a földön alszanak!! a mamájuk nevelgeti őket de annak meg semmi kedve az unokáját ennyit pesztrálni..az anyjuk meg ritkán van otthon(állítólag) de nem hiszem h munka miatt mert mindenhonnan kirúgják 1 hónap alatt, és amikor otthon aludhatna a gyerekeivel este inkább elmegy az új pasijához meg annak a gyerekéhez(aki amúgy nagyon bunkoskodik a párom gyerekeivel).megkérdezte a gyerekeket hogy mennek-e vele:az egyik igen a másik nem! nagymama meg szépen megmondta hogy vagy mindkettő megy vagy egyik se(gondolom mert egyel túl sokat kell foglalkozni, kell a másik h lefoglalja!) így nem vitte magával a saját gyerekeit és inkább újra otthagyta őket!
szerencsétlen gyerekeket úgy sajnálom!!!!!
és valószínű ezért utál engem az anyjuk, mert van aki sokkal többet foglalkozik a saját gyerekeivel!mindig csak a balhé és kínlódás és hazudozás....áhh tényleg nem tudok mindent leírni, már sokszor voltunk bíróságon is miatta!
Az egyik pofont 14 évesen kapta a nevelt lányom, amikor elment csak, azért is egy olyan buliba, amire egyikünk se engedte el, az anyja se - anyja sjvácban élt, azért is került hozzánk -, mikor nem találtuk sehol, és ő nagy nehezen hulla részegen haza talált arra kapott tőlem egy pofont, de előtte telin beszéltünk az anyjával erről, tehát nem önkényesen tettem így, vhogy nem éreztem rá jogot, h önkényesen tegyek így, akár mennyire is kerülgetett az ideg. Egyébként örültem is neki, h haza talált és nem lett semmi baja, deha nem kapja meg a pofont újra elköveti.
A másik pofont 16 évesen kapta, akkor ő már pasizott, azt nehezen lehetett megtiltani neki..., aztán nem vigyázott, beteg lett. Szintén akkor, azért kapott, mert továbbra se fogta fel, h de legközelebb vigyázzon, h még nagyobb baj ne legyen, hál égnek, h azt is megúszta egy betegséggel. A pofonból végül felfogta, de szintén ezt is lebeszéltük anyjával. Apja is megtehette volna, de ő elnéző volt nagyon vele, ez se véletlen persze. Nekem egyébként az anyja végül az egyik legjobb bnőm is lett, ez is ritka tudom. Persze első pár hétben mi is fújtunk egymásra, de szerintem mindent meg lehet beszélni értelmesen.
tehát karácsonykor összevesztél a gyerekel, az anyával, lecsoroztad a párodat, elveted a kocsiját...
mindezt karácsonykor úgy hogy épp te vagy munkanélkül
nem csoroztam le senkit és nem vesztem össze a gyerekekkel, velük amúgy egész nap beszélgetek az interneten keresztül...csak az apjuk nem beszél velem...vagyis csak ritkán.párom anyjával sem volt igazán semmi mert csak ő üvöltözött felém oszt kész mondtam le van szarva mer köze nincs hozzá, ő lerészegezett meg ilyenek, de vele már régóta nem vagyok jóba(nem nyíltan) arra is vigyáznom kell hogy mit eszek ott és mit iszok mert véres szemmel néz rám, oszt amikor a gyerekkel edtünk a szederbokorról leüvöltötte a fejünket..mind1 ez is egy hosszú sztori.csak párommal vesztem össze és csak azért hozott haza mert az anyja azt mondta hogy legyenek vita nélkül, nem akar üvöltözést hallgatni. és amúgy már karácsony elmúlt! és az én nénjém kocsiját vettem el tőle, mert van sajátja és nehogy már csak azért legyen velem mert van kocsi meg lóvé! és csak azért nem vállaltam el a melót kari előtt, hogy legyen szabadnapom és le tudjunk menni az ő szüleihez!!!ilyenkor nem adtak volna szabit ugyhogy mondtam csak jan.1-től tudok menni.
durván ennyi.
aztán mondtam neki hogy biztos az autó meg a pénz hajtja csak hozzám
ha ez nem lecsorozás akor mi
Én sem olvastam végig a válaszokat, csak egy párat, DE
Kedved kérdező!
Azt írtad szereted a párodat. Mégis mi az istent szeretsz rajta? Apának csapnivaló, társnak szintén felejtős, akkor meg minek? Remélem azóta otthagytad...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!