Miért kellet eltitkolnia elöttem a feleségét?

Szia!

Hát, lehetett volna veled őszinte apukád, de biztos, hogy egyszer el mondta volna Neked. Még csak most leszel 15 éves lehet, hogy várni akart volna ezzel. De az is lehet, hogy szegény mindig a pillanatra várt, amikor elmondhatta volna és nem merte.

Ezen már kár gondolkodnod, jó biztos fáj a lelked ez miatt, lépj túl rajta, mást nem is tudsz tenni.

Viszont nem értem anyukád miért nem beszélt Neked erről.

Miért rossz a kapcsolatotok?

Nem gyanakodtál? Három féltestvér, ez eleve gyanús, és ha már nem volt együtt anyukáddal, akkor bizonyára valaki mással volt, nem?

Szerintem valami rosszul értelmezett tapintatból tartotta titokban a neje létezését, vagy azt is gondolhatta, hogy már te is sejted.

Tapintatból irántad, mert bizonyára nem nagyon akarnál találkozni a feleséggel, automatikusan összehasonlítanád az anyukáddal, vagy felvetnéd a kérdést, hogyan bírt megbocsátani az a nő, ha apukád egészen jól bizonyítható módon megcsalta őt.

És tapintatból a neje iránt, akinek bizonyára nem lehetett könnyű, ha tudta, hogy apád megcsalta, de lehet, a három gyerek miatt tartott ki apud mellett, és nem volt szüksége rá, hogy még lásson is téged. És még mindig ott a lehetőség, hogy az a nő nem is tudott anyukádról, sem a kapcsolatáról, rólad meg aztán végképp nem.

Tudom, hogy fura és kellemetlen élmény lehetett szembesülni apukád másik életével, de gondolj arra, hogy bármiként is járt el, mindenképpen úgy akarta megoldani, hogy a szeretteinek a legjobb, vagy legalábbis a legkevésbé kínos legyen.

Gondolj arra, hogy befolyásolta volna-e az édesapád iránti szeretetedet, ha tudsz a másik életéről? Kevésbé tisztelted volna, ha kiderül, az anyukáddal megcsalta a feleségét? Esetleg anyukádat is kevésbé tisztelted volna? Mert ez is lehet egy ok, amiért eltitkolta.

Olyan sok lehetséges megoldás van, kérlek, ne gondold, hogy titkolódzni akart!

Most lehet, hogy én leszek, aki összetöri előtted azt a képet, hogy van mikulás...

Sajnos a férfiak általában ilyenek, még azok is, akiket egyébként nagyon szeretünk és nagyon fontosak nekünk. Az az igazság, hogy az ilyen dolgokat, ami kellemetlen vagy meg kéne magyarázni, általában így rendezik le. Nem elmondja, nem megmagyarázza, hanem egyszerűen nem beszél róla. Hogy miért??? Hát, ez az élet örök kérdése, gondolom ez egyszerűbb, mint őszintének lennei, hidd el, hogy nem bántani akart, még csak eszébe sem jutott, hogy "Mi lesz azután? Mit fog gondolni?" Talán úgy volt vele, hogy egyszer majd elmondja, ha épp úgy alakul, de az is lehet, hogy sosem akarta elmondani, gondolván, hogy te a múltjából született gyermeke vagy, a felesége pedig egy későbbi szakaszát jelentette az életének... ilyenkor hajlamosak azt mondani, hogy egyiknek nincs köze a másikhoz... Ez számomra is érthetetlen, de sajnos ez így van. Sajnos megérteni nem lehet ezt, de talán megpróbálhatsz túllépni rajta...

Most, hogy ő már nincs, tényleg nem tudod megkérdezni, ezért a legjobb, amit tehetsz, hogy nem is gyötröd magad ezzel a kérdéssel! Próbálj azokra a dolgokra gondolni, amikor együtt töltöttétek az időt és gondolj arra, hogy VELED ez volt Ő! NEKED ezt tudta nyújtani! Így talán tudsz szeretettel visszaemlékezni rád, és nem úgy, hogy a férfi, aki elhallgatott előled valamit... Remélem, hogy egy kicsit tudtam segíteni.