Tette már valakinek tönkre a kapcsolatát az exnő és a gyerekkel való manipuláció?

Nálunk is ez pontosan ugyanez volt. Hiába kértem a páromat, hogy rakja helyre az exét, nem tette.

Meguntam az állandó feszültséget és elköltöztem, na akkor szerencsére észbe kapott.

Elküldte a nőt melegebb éghajlatra, és azóta nem hagyja magát zsarolni és nem engedi hogy az ex belemásszon az életünkbe.

A közös gyerekünket várom és januárban lesz az esküvőnk, az exnő meg fuldoklik a méregtől. :)

Nem egészen értelek: tudtad, hogy van egy ex meg gyerek?

A tartásdíjemelést hiába adja be az ex, ha nincs alapja, ha meg van, akkor jogos. Ezenkivül ez nem a te költséged, hanem az apáé.

Az meg, hogy a gyereket az apa ellen neveli: ez vagy igaz, vagy sem, de akkor sem a te problémád, ezt az apának és az anyának kell lerendeznie egymás között.

#2,

látszik, hogy mág sosem voltál ilyen helyzetben. Hogyne lenne az ő problémája, ha az ex a párja ellen neveli a gyereket? Vagy szerinted nincs hatással a kapcsolatukra, ha a férfi folyamatosan szomorú vagy ingerült az exneje áskálódása miatt? Vgay ha épp ott a gyerek és láthatóan össze van zavarodva, esetleg olyanokat mond az apjának, hogy "apa én már nem szeretlek téged, én csak anyát szeretem", az szerinted nem viseli meg mind az apukát, mind pedig a párját, aki szereti őt? Vgay ha a gyerek egész éjjel ordít az anyja után, és az apjának láthatóan megszakad ettől a szíve? Azt hiszed, ezek a dolgok nem ártanak egy párkapcsolatnak? Jaj de rühellem azt a dumát, hogy "tudtad hogy van egy exe meg egy gyereke, minek mentél bele a dologba". Hát talán azért, mert a legtöbb esetben nem a gyerek a gond, hanem az exnej, akiről látatlanban egyetlen jóízlésű ember sem feltételezi, hogy szemétkedni fog.

Nálunk már annyira tarthatatlan volt a helyzet, hogy pszichológushoz fordultunk. Hónapokig járt hozzá a gyerek, mire a szakenber egyértelműen meg tudta állapítani, hogy az anyuka bizony az apja ellen uszítja a gyereket. Ezzel a szakvéleménnyel a kezünkben pedig (akár elegáns megoldás, akár nem) megzsaroltuk anyukát, hogy amennyiben nem áll le a szemétkedéssel, továbbra is hülyeségekkel tömi a gyerek fejét, tartásdíj emelést követel, korlátozza a láthatást, vagy bármilyen más módon megpróbál belemászni az életünkba, akkor beadjuk a gyerekelhelyezés újratárgyalása elleni kérelmet. És mivel az apja ellen való hergeléssel (amiről bizonyítékunk van) veszélyezteti a gyerek lelki fejlődését, plusz mi klasszisokkal jobb anyagi helyzetben vagyunk, borítékolni lehet hogy abíróság nekünk ítélné a gyereket.

Ez a fenyegetés bőven elég volt, ennek hatására anyuci rögtön megtanult normális emberként viselkedni, azóta nincs semmi gond szerencsére.

Hát a gyerek miatt jár arányosan a tartásdíj, hiszen ő az apja. Csak akkor menj hozzá, ha ezt el tudod fogadni, mert ez akkor is így lesz, ha házasok lesztek. Azon kívűl, hogy a tartásdíj emelésére ad be kérelmet, mit csinál még az exnő?

Nekik a gyerek miatt mindig lesz valamennyi közük egymáshoz, ezt vagy elfogadod, vagy nem. A tartásdíjat az apa köteles fizetni a gyermek 18 éves koráig, vagy ha továbbtanul, akkor ameddig meg nem szerzi a végzettségét.

Ha a tartásdíj-emelést jogosnak tartja a bíróság, akkor megítéli, ez tény és nem kavarás.

Ha ellene hangolja a gyereket, azon is lehet segíteni úgy, ahogy az egyik hozzászóló írta. Pszichológusi véleményt kell szerezni, és máris visszavesz az arcából.

A tartásdíj emelését így is - úgy is a bíróságon fogják elbírálni, maga a kérés jogos. Hogy az emelés indokolt - e, az más kérdés, de egyébként sem a felek döntik el. Szóval ilyen szempontból hiába leszel a párod felesége, a másik gyerek ugyanúgy a gyereke és ahhoz továbbra sem lesz semmi közöd. Hiába mész be a bíróságra azzal, hogy na de te vagy a felesége... Mindegyik gyerekének ugyanannyi jár. Szóval ezzel nem értek egyet. Az az ő ügye, nem a tiéd. Ha vele kezdtél, akkor ezt már el kellett volna fogadnod.

Az anyával pedig a párodnak kell leülnie megbeszélni ezt az egészet és ha téyleg ennyire nem működik vele a kommunikáció, akkor drasztikusabb módszerhez kell folyamodni. Viszont ezt csak a párod teheti meg, te nem. Ha meg nem akarja vagy nem megy, az régen rossz. Egyébként ezt még a babavállalás előtt kellett volna megoldani, mert ha nálatok is kiderül hogy olyan menthetetlen a helyzet mint az egyik előttem szóló esetében, akkor mit csinálsz? Ez mindig benne van a pakliban. Sokan itt GYK - n hasonló helyzetben mindig akkor kezdenek el kapkodni, amikor már eltelt X év, jön a baba, stb. Nem bántásból mondom, de hogy mennyire élhető a közös élet az exzől, azt még az elején kellene elrendezni és nem a jelenlegi párnak, hanem az apukának. A múltja az az övé marad. Attól hogy új párja van, az új félnek még nem lesz hozzá köze. Én sem venném jó néven ha elválnék és az új férjem beleszólna a dolgainkba. Ez ezzel jár. Szóval jól elnyújtottam a fejtegetést, de annyit a mondandóm lényege, hogy ezt az elején kellett volna megoldani, mert ilyenkor már extra nagy a pofára esés veszélye.