Családok! Mennyi a keresetetek? Hol dolgoztok?

16:52

pl. ELTE - programtervező informatikus szak.

Kérdező, közhelynek tűnik, de tényleg sosem szabad föladni, és beletörődni a rosszba. A férjemmel mikor összejöttünk, ő közalkalmazott volt körülbelül 90 ezer forintért, én szintén 70-80-ért dolgoztam újságíróként. Összeköltöztünk (hálisten saját lakás anyuméktól), egy hónap múlva megszűnt a cég, ahol dolgoztam, hónapokig sehová nem kellettem. 23 éves voltam, férjem (akkor még csak párom) 22, szerettünk volna 1-2 éven belül esküvőt, családot, de annyira szar volt a helyzet, hogy azt hittük, örökre így maradunk. Aztán lett munkám, dióhéjban napi 12-14 óra távollét, kemény 110 nettóért úgy, hogy diplomám, valamint egy felső és egy középfokú nyelvvizsgám volt, amit amúgy követeltek is, megfizetni persze már nem. Másfél év múlva jött a lehetőség, hogy otthonról dolgozzak ugyanennyiért, kötetlen munkaidővel, naná, hogy éltem vele. A férjem közben elvégzett egy sulit, lett egy piacképesebb szakmája. Akkor sikerült összeházasodni, megbeszéltük, hogy lassan jöhet a baba, egy belefér.

És itt jön a fordulat: mivel az elmúlt másfél évben jól teljesítettem a cégnél, ugyanúgy otthoni munkával, a kanapéról 200 ezer fölött keresek minden hónapban (netto), mert rámbíztak egy komolyabb projektet, ez már így is marad. Ez már kb. az a szint, amiért anno úgy gondoltam, megéri diplomát szerezni, eddig nem igazán éreztem, hogy megérte volna. Mondjuk bejelentve 4 órás minimálra vagyok, de ez nem igazán foglalkoztat. A férjem az új végzettségével szintén 200 körül kap. Úton a baba, így már a legnagyobb nyugalommal várjuk, mindent simán meg tudunk venni neki, ráadásul mivel itthonról melózok, a szülés utáni 2-3 hónapot leszámítva pénzkiesés sem lesz, mert csökkentett módban (heti kb 3-4 alkalommal 2-3 óra) dolgozni fogok, ehhez jön majd a gyed, családi stb.

Szóval ezzel csak azt akartam mondani, hogy mindig lehet jobb a helyzet, bármilyen kilátástalannak tűnik is. És nem is biztos, hogy sokáig tart, én most 26 éves vagyok, 3 év telt el azóta, hogy 90ből éltünk ketten, és kajára alig volt pénzünk. Nem tudom, milyen végzettséged van, de ne add fel, keresgélj, munka mellett tanulj egy piacképes szakmát, nyelveket. Ha nincs jó sulid, képzed magad, mert ez az egyetlen kiút ebből a minimálbéres rémálomból. Sok sikert, remélem, hamarosan bőven többet keresel majd 100 ezernél :)

Én gyeden vagyok. + családit kapok,ez így összesen 95ezer ft

férjem étteremben dolgozik ő nettő 190-200ezret kap

Köztisztviselő vagyok, 140 000 ft a nettó fizetésem (2 középfokú nyelvvizsga, országos illetékességű szerv) + cafeteria (évi bruttó 200 000).

Párom kezdő mérnök 3 év munkatapasztalattal, 185 000 ft a nettója + céges mobil + bérlet + évi bruttó 400 000 ft cafeteria.

Ha a közszférában akarsz maradni, akkor vagy tovább kell tanulni (meg kell nézni, hogy milyen végzettségek járnak nagyobb bérrel, vagy pótlékkal), vagy magasabb beosztásba kerülni, különben 20-30 év munkaviszony után éred el azt a fizetést, amit a versenyszférában 4-5 év alatt.

Reagálnék egy kicsit a "Miért keresnek a programozók ilyen sok pénzt?" felvetésre, ugyanis magam is programozó vagyok.

A fő oka az, hogy hiányszakma.

Leginkább pedig azért hiányszakma, mert nagyon nehéz elvégezni, és utána is folyamatosan fejlesztened kell magad.

Eleve kezdjük azzal, hogy az egyetemet 5-8% végzi el csúszás nélkül, és körülbelül 25-30% aki egyáltalán elvégzi.

De ha az egyetemet el is végzed, akkor is rengeteg mindent magadtól kell mellette megtanulnod, mert az egyetem csak egy papírt ad, használható tudást kevésbé. Szóval egy nagyon nehéz szak mellé, még rengeteg otthoni tanulás és önképzés is szükséges.

Mert azért az nem úgy van, hogy az ember egyszer megtanul programozni és kész. Ha megnéztek egy programozói álláshirdetést 5-8 technológia fel van sorolva, amihez érteni kell. Plusz mellette az adatbázisokhoz, a Linuxhoz, profin kell érteni az angol szakmai szövegeket.

Valamint a munka is igen fárasztó, kemény szellemi munka napi 8 órán át.

Szóval azért ez nem egy "álommunka".

Jó a fizetés, de azért rengeteget is kell tenni, hogy valaki odáig eljuthasson.

Egyébként tényleg szomorú, hogy ekkora fizetéskülönbségek vannak. Szerintem az összes munka közül a TANÁRé a legfontosabb, hisz ők határozzák meg a társadalom jövőjét, morálját, motivációját, tudását. Ha rajtam múlna a tanárokat fizetném meg a legjobban, és akkor olyan verseny lenne, hogy tényleg csak a legjobbak lehetnének a tanárok.

Én is közalkalmazott vagyok, adókedvezménnyel együtt 114000 a fizum. Nálunk szerencsére jár a nyelvvizsgapótlék is, mert a munkához elengedhetetlen a nyelvtudás. Cafeteria havi 5000, plusz a publikációk is hoznak valamennyit. Most a doktorin dolgozom, az valamennyit emel majd a fizetésemen.

A férjem turizmusban dolgozik, neki változó. Az alap 130000 szezonon kívül, szezonban ennek a többszöröse.

tegnap 18:01

Igen, nálunk is kb ilyen volt a helyzet. Mikor összejöttünk nekem nem is volt munkám, a párom meg közalkalmazott volt, kevés fizetéssel. Aztán engem felvettem bölcsibe dadusnak, hát, gondolom tudjátok mennyit keresnek azok, siralmasan keveset(pedig gyönyörű munka, máig visszasírom). De közben befejeztük minbketten az egyetemet és mára jó munkánk van.