Anyósom burkolt megjegyzéseket tesz, próbál sértegetni, megbántani! Szóljak be neki vagy ne foglalkozzak vele? Mi ilyenkor a legjobb? Ti hogyan kezelitek?

Én ugyanígy vagyok a sógornőmmel. Rájöttem, hogy ha beszólogatok, magamat is felhúzom, és a végén mindig összeveszés van. Újabban próbálok higgadt maradni, de azért visszakóstolok, de mosolyogva és nyugodtan.

A burkolt megjegyzéseket a legeyszerübb nem megérteni, elengedni a füled mellett.

Tisztázza ezt vele a párod, az ő anyja. Miért nem tud a sarkára állni, és megmondani anyukának, hogy ezzel a viselkedésével őt is bántja, aki szeret téged, élete párjául választott. Én mindig az egyenes út híve vagyok, hogy a problémákat addig kell megoldani, amíg el nem fajulnak. Tudomásul kell vele vetetni, hogy nem viselkedhet így veled. Ha nem hajlandó, akkor ne menj hozzá, ő sem hozzátok, látogassa a fia egyedül. Vagy kezdj el te is csipkelődni, számára dértő megjegyzéseket tenni, de ennek nem látom értelmét, inkább tisztázni a dolgot.

Ha nincs alapja a bántásnak én mosolyogva visszakérdezek, vagy mondok valami frankót... Én húzok egy határt, mert éreznie kell, hogy felnőtt ember vagyok, nem beszélhet velem úgy, mint egy taknyos gyerekkel. ha van kis alapja, ami még mindig nem jelenti azt, hogy sértegetni kellene, akkor benyelem, max. kicsit hidegebb vagyok vele pár hétig:) De én ilyen kis "kardos menyecske" vagyok:) Ha nem vagy ez a tipus, akkor jobb nyugton maradni, mert ha nem jön ösztönösen belőled, akkor adott pillanatban esetleg nem tudod megvédeni magad.

Az én anyósom és apósom ugyanez. Csipkelődnek, mintha viccből szánnának ezt-azt, de mit ne mondjak eléggé bunkó paraszt "humoruk" van. A másik pedig, hogy anyucika a hátam mögött fűti a fiát ha nem ért egyet valamiben, vagy ha más a véleménye és próbálja a saját akaratát így érvényesíteni. Csak nem tud róla, hogy a fia ezt mind elmeséli nekem. :) Eddig tűrök, 3 éve, de már nagyon unom. Ott tartok, hogy nem is reagálok ezekre, de szívem szerint én is adnék egy tockost a mosolygós kis arcába olykor. De kivárok egyelőre, aztán majd én is felveszem a stílust és mindenki értheti úgy ahogy akarja. :)

Ja, bocs! :) Szerintem a recept ugyanaz! Sőt akkor sokkla inkább húzz egy határt! A férfi részéről ez szerintem elfogadottabb, állj a sarkadra, vigyázva, hogy a halmozódó sérelmek miatt nehogy túl reagáld, mert akkor megintcsak te leszel a "rossz", tudod, hogy van ez... :)

Le kell állítani minél hamarabb, mert akkor soha nem lesz vége.