Érdemes így belevágni?

Előre szeretnék elnézést kérni mindenkitől, ha túlságosan bőrére eresztem a sztorit, de dióhéjban ezt nem tudom összefoglalni. No tehát, fiatal felnőttek vagyunk a párommal, együtt élünk, de közös otthonunk még nincs, erre kuporgatjuk a pénzt, és itt kezdődik a probléma, hogy ez csak egyoldalú. A barátnőm két kézzel szórja a pénzt, minden felesleges dolgot megvásárol, ha létezik ilyen kifejezés, akkor ráfogható, hogy "boltkóros". Példának okán vett legutóbb télire egy csizmát, ami rendben is volna, de előtte 1 hónappal vásároltam neki én is (ő választotta), és ezen kívül is volt neki kettő, tehát 4 csizmával felvértezve vág neki a télnek, illetve, egy sportcipőt is vett tavaszra, ami ugyan csak van neki kettő. A pénz mindig is kényes téma volt kettőnk között. Nyár elején elmentünk külföldre lazítani, előzetesen megbeszéltük, hogy közösek álljuk a nyaralást, ám éppen nem volt nála annyi pénz akkoriban, így kifizettem én az egészet, de megesküdött, hogy az ő részét megtéríti. Azóta sem fizetett, nem róttam fel érte semmit. Nem okozott problémát, és nem ez volt az egyetlen, amikor sok pénzt "hiteleztem" neki, egyszer sem kértem vissza, de amikor én kerülök olyan szituációba, hogy rászorulok néhány ezer forintra, mert éppen nincs nálam, azt a legközelebb adandó alkalommal bevasalja rajtam, illetve számtalanszor felhánytorgatja, hogy mikor törlesztek.. Eleinte közös számlán voltunk, de amióta feltűnt, hogy ész nélkül szórja a pénzt, azonnal nyitottam egy sajátot. Ebből kisebb vita kerekedett, szerinte nem tudom magam még elkötelezni, és ezért van szükségem saját számlára, legalábbis ez egy jele annak. Visszakanyarodva a kiindulóponthoz fogalmam sincs, hogy akarok e így közös életet vele folytatni. Én az elmúlt pár évben rengeteg álmomról, vágyamról lemondtam azért, hogy később önállóan, közösen élhessük az életünket, és ennek eredményeképpen már hamarosan lesz annyi pénzem, hogy ebbe belevágjak, de neki? Száz ezer forintja nincsen, pedig lett volna miből. Hozzá kell tegyem, körülbelül kétszerese a fizetésem az övének, és emiatt mindig azzal érvel, hogy neki nincs is miből félretennie. Jár szoláriumba, kondizni, műkörmözni, az isten tudja, még hova, de neki nincs pénze. Én komolyan gondolom a folytatást, és tudom, hogy ő is, de nem tesz érte, hanem azt várja, hogy minden az ölébe hulljon. Tisztában vagyok vele, hogy a nőknek vannak igényeik, hogy igenis kell a 4 csizma, hogy náluk mindig dúl a versenyszellem és folyton követni kell a trendeket, meg az állandó megfelelési kényszer.. női gondok. Megértem, de a közös élet épp azért közös, mert ketten kellünk hozzá. Még egyszer bocsánat a hosszúságért, és amiért ilyen kesze-kusza lett az iromány, szimplán kitört belőlem, túl sokat akartam egyszerre leírni, de a lényeg remélem megragadt.