Családos ember hol lehet egyedül pár napig?
1 éve van gyerekem, és szeretnék néha egyedül lenni, mint ahogy régen pár napig havonta. Olyankor tudom rendezni a gondolataim, tervezni a jövőt, tanulni, stb. Utazzak el egy hétvégére? Ez olyan megnyugtató. Persze ez mind a családom érdekében is történne, hogy ne kattanjak be a napi 11 óra stressztől hétközben, hétvégén meg az otthoni nyüzsitől.
Szóval a kérdés az,hogy hogy tehetem meg, hogy ne lássak embert? Főleg ilyenkor télen. Még jó időben csak megoldható, hogy elmenjek esetleg horgászni, kirándulni, nem? De nem akarok utazni sem hozzá, csak egy kis lyukra vágyom ahova behúzódhatok meló után vagy egy szombatra pár órára.
Pár nap alatt mit értesz?
Mi néha azt csináljuk a férjemmel, hogy vagy én megyek a gyerekkel a szüleimhez és ott alszunk, vagy ő megy az anyjához és ott alszanak. Tehát a másik félé az egész hétvége szombat reggeltől vasárnap késő délutánig. Ez mondjuk 2-3 havonta 1 hétvége, de nekünk bőven elég.
"csak egy kis lyukra vágyom"
Én is!
:)
Hú, jó sokan válaszoltatok.
Szóval, nekem már nincsenek szüleim sajnos, feleségemnek is csak az édesanyja él, aki 1500 km-re lakik tőlünk, ráadásul dolgozik még és van másik unokája is, tehát évi egyszer 1-2-re jön ki hozzánk, amikor pár órára irány a wellness, de az ugye nem az amire vágyok és nem elég.
Idegen bébiszitterre hagyni pedig iszonyat költség, ráadásul sír is, szóval ez nem kivitelezhető.
A horgászás jó, de itt mindig esik az eső, és most jön 8 hideg hónap is. Feleségem nem ellenezné, hogy elmenjek, igazából neki sincs megoldva az egyedül lét, pedig tudom, neki is hiányzik (ha nem is annyira, mint nekem). Amikor én vigyázok a gyerekre, akkor ő ügyet intézni megy vagy háztartási munkát végez (amibe természetesen én is besegítek, köszönöm az azonnali támadásokat...).
Kinti ismerősöknél van nagyszülő, vagy ahol nincs (egy ilyet tudunk még), ott a férjnek utazó munkája van, vagy évente egyszer elutazik egyedül egy sporthétre... de nekem nem évi egy hét kell, hanem mondjuk kétheti egy nap, vagy heti fél nap...
Végülis két megoldást tudok:
- könyvtár, séta (télen)
- horgászat (pár nap jó idő esetén)
Határozottan visszautasítom az "előbb kellett volna gondolkodni" ,meg "ezért nincs gyerekem" beszólásokat. Szó nincs arról, hogy megbántam volna!
Családos ember ne egyedül akarjon lenni, hanem nőljön fel a feladathoz.
A támadók azért támadnak, mert fel nem foghatják, hogy miért nem elég lazulás neked a családod társasága. Tudod, felnőtt emberek, felnőtt döntést hoznak (pl.: családalapítás), aztán felnőtt módon állnak hozzá. A férjemnek egy nehéz nap után a legjobb kikapcsolódás, hogy velünk lehet. Ő is vágyik persze néha egy kicsi magányra, de nem hetente, hanem félévente. Ez nagy különbség. Ráadásul olyankor maximum elvonul a másik szobába olvasni. Soha nem jutna eszébe egyedül pl.: elutazni, nem élvezné.
Nekem nincs gyerekem. Pont azért, mert nem akarom ezt csinálni valakivel. Ha neked ennyi szabadság kell, nem tudom, miért csuktad magadra a bilincset.
Félreértés ne essék, nem tartom börtönnek a gyerekeket, csak az olyan embereknek, mint te. És ami neked jár, az a feleségednek is jár, és az ügyintézés meg a házimunka nem számít kikapcsolódásnak.
Kedves 19-es!
Valóban nem az én férjemről van szó, de ő is olyan volt akinek hatalmas szüksége volt az egyedüllétre, magányra. Előttem hosszabb kapcsolata azért nem volt, mert mindig menekült a kötöttség elől. Csak neki sikerült már 25 évesen felnőni.
16-os voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!