Csak én érzem úgy, hogy ez durva volt?

Kedves édesanyámat ma elkísértem vérvételre a dokijához, ahova engem is behívtak és jó kis fejmosást kaptam, hogy én anorexiás vagyok. Hát mit ne mondjak, jól ledöbbentem, mert nem vagyok anorex meg mellesleg is minek kell anyámnak egyből mindenkinek elmondani, hogy fogyókúrázom.

Na azóta nem szólok hozzá, csak ha nagyon muszáj. Tesóm megkérdezte, hogy én is megyek e anyuval vhova, mert tegnap még úgy volt, hogy igen. Mondtam, hogy nem megyek. Erre anyu elkezdett üvölteni, hogy mit játszom a megsértődöttet, meg milyen elgem van belőlem. Mondtam neki, hogy semmi köze az étkezési szokásaimhoz, és igen durva dolog volt, hogy kibeszélt a hátam mögött. (A barátnőjével rólam /is/ szokott levelezni, hogy mi van az én életemmel), lek...ott, meg hogy annyi agyam van, mint egy csigának, meg minden. És hogy menjek a pasimhoz, de annak se kellek.

Most ő van megsértődve és játsz a dámát, hogy bezzeg ő megszült és hogy majd ha bajom lesz akkor megyek hozzá segítségért. Pedig nagyon rég nem kérek tőle segítséget, mert mindig a szememre veti, hogy bezzeg ő segít.

Szóval szerintem picit eltúlozta a dolgot vagy csak szerintem?

Amugy 21éves vagyok.