25 évesen 4 éve távkapcsolatban? Ti ezt hogy bírnátok?

2 hetente az vegulis meg elfogadhato.. nem olyan nagy tavkapcsolat.. az exemmel min 3 havonta lathattuk egymast,( en olasz o magyarorszag) nem akart jonni,en sem vissza igy vege lett mind1... volt h 4-5-6 honapig nem lattam...

Amugy 2 het... a parom tolem 20 percre lakik megsem lattam 1 hetig csak telefonon beszeltunk puff. akkor tavkapcsolat? nem volt idonk komolyan.. o napi 16 ora munka en is (gyujtogetunk) szoval...

es miert nem latjatok egymast? azaz miert tavkapcsolat? olyan messze vagytok egymastol?

Kérdező, ha ez Téged érint, akkor részvétem. :(

Mi több, mint egy éve csináljuk, és hát néha veszettül nehéz... 1500 km van közöttünk. Én egyetemista vagyok, ő profi sportoló, ezért havonta kétszer én repülök ki hozzá, ő csak karácsonykor és nyáron jöhet haza. A dolgok jelenlegi állása szerint ez még másfél évig így lesz...

Nagyon szeretjük egymást, és teljes a bizalom, ezért működik... Pedig így nehéz és sok energiát, pénzt kivesz az emberből. Persze, meg kell becsülni a kicsit is, hogy nem olyan drága a fapados repjegy, stb. Csak a távolság miatt soha nem vetnék véget a kapcsolatunknak, mert Ő sokkal többet jelent nekem.

Én úgy gondolom, ezt az egészet akkor lehet csinálni, ha nincs játszmázás, tudtok kommunikálni, megbíztok egymásban, kreatívak vagytok (meglepetés küldemények, Skype-randik) és mondjuk tudjátok nagyjából, meddig marad így ez az állapot. Visszaszámolni jó dolog, mégha kicsit önhitegetés.

Nekem a távkapcsolataim max 1 évig bírták, pedig simán megoldottuk 2-300 km-ről hogy hetente többször találkozzunk (csak akkor meg már az volt a baj...)

Hosszú távon nem is látnám értelmét, főleg 2 heti találkozásokkal, egyrészt nem vészes a táv, másrészt meg mikor terveztek közös életet kezdeni? Mert azért jó ha látjátok a végét, és rossz az, ha helyben derül ki hogy összeköltöztök és nem is bírjátok egymást 0-24-ben.