Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Még mindig a szüleimmel...

Még mindig a szüleimmel vagyok egy szobába. Nem bírom tovább. (Több lent. Olvasd végig) Ti bírnátok?

Figyelt kérdés

Márciusba leszek 17. Már 4 éve mondom nekik, hogy csináljanak már nekem szobát. 3 szoba van, de az egyik tele van pakolva mindennel, ami már nem kell de mégse engedik kidobni(Másik nagyszülőké). Tavasszal mondták hogy majd ha vége lesz a sulinak neki állnak, hogy én is tudjak segíteni, de semmi sem lett.

Pedig nyáron is mondtam állandóan nekik, ők erre elkezdtek velem kiabálni, hogy ez nem olyan egyszerű, én ezt nem érthetem meg ilyeneket.


Még az első évemen a középsuliba jó jegyeim voltak. Anya mindig kiment mikor tanultam, de ha apa itthon volt akkor nem tudtam, mert bejön a szobába, és én nem tudok úgy tanulni hogy van bent valaki. (Most másodikos vagyok.)


És még ott van az önkielégítés. Azt se tudom csinálni normálisan, mert ott vannak és alszanak.

De annyira fel vagyok valamikor izgulva, amikor sokáig nem csináltam, hogy nem is bírnék elaludni, ha nem csinálom.


EZENKÍVŰL nagyon csendes vagyok. Mindenki kérdezi(suliból) hogy minek vagyok ilyen, szoktam-e kiabálni, és ha van

barátom(mármint pasim)akkor azzal szoktam-e beszélni(lányok szokták kérdezni).


Tegnap úgy kiborultam(mindkettő ügyben) hogy sírtam, ideges voltam, és ilyenkor még kapkodom a levegőt is és nem bírok megállni vele, mindent ami összetéphető idegeségemben összetéptem volna. (Szerintetek, ez idegroham?)

Még a fejem is annyira fáj mindig. Elegem van.

Mindig csak tűrtem, és semmit nem tudok csinálni.


2013. szept. 15. 15:20
1 2
 1/20 A kérdező kommentje:
Azt kihagytam, hogy már anyáékkal is nagyon sokat veszekszek. Egyszerűen már ki vagyok, hogy állandóan itt vannak velem, és már mindenen ideges vagyok.
2013. szept. 15. 15:30
 2/20 anonim ***** válasza:
95%

Ezt velük kell megbeszélned - nem kell kidobálni a holmikat, elég lehet alaposan becsomagolva eltenni ha van például padlás.

Engem is nagyon zavart volna ha 17 évesen ilyen problémával kellett volna megküzdenem, viszont az idegeskedés ezen nem segít. Legyél türelmes, nyugodt és úgy beszéld meg velük.

2013. szept. 15. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 anonim ***** válasza:
94%
Állj a sarkadra én is pl fél évig könyörögtem hogy fessük ki a szobámat egy idö után meguntam vettem sajátpénzemböl festéket és kifestettem...Te is dobd ki a lomokat rakj rendet vidd be az irosztalod utána meg az ágyadat és kész de ha nem birod el akkor csak a matracot..
2013. szept. 15. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 anonim ***** válasza:
6%
Mi hárman voltunk egy szobában a testvéreimmel, mégis tudtunk tanulni. Az önkielégítés pedig felesleges.
2013. szept. 15. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem is vedd kezedbe az ügyet.

Következő alkalommal amikor van egy kis szabadidőd kezdj el rendet rakni a szobában. Elsőnek az is elég ha csak a matracod befér.

Akkor talán ők is rájönnének,hogy pont ideje lenne szobát kapnod.

2013. szept. 15. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
87%

Megértem a problémádat, de ez is olyan amit hisztivel nem fogsz tudni megoldani.

Menj el a kisboltba, zöldségesbe és kérj kartondobozokat. Majd kezdj el mindent bedobozolni és lehordani pincébe, padlásra, vagy egy szobába bepakolni mindent.

Vegyél egy doboz festéket meg egy festőhengert (2000 forintból mindkettő megvan) és fesd ki a szobát. Utána átcuccolsz és kész is vagy.

2013. szept. 15. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 anonim ***** válasza:
21%
Le ne hordj semmit! Ha tönkreteszed a cuccaikat nem kapsz szobát.
2013. szept. 15. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
50%
Ezt totál megértem, de amit csinálsz, az szerintem egyhén szólva túlzás. Inkább hisztinek tűnik nekem ez az "idegroham". Tanuláshoz van pl. könyvtár, ahol csend van, jó időben park, udvar stb. lehet találni olyan helyeket, ahol nem zavarnak mások. Önkielégíteni pedig pl. a fürdőszobában is lehet. Persze nyilván jobb, ha saját szobája van az embernek, de aki a testvéreivel lakik egy szobában, vagy koliban lakik, az se őrül meg, úgyhogy te se nyafogj, mert ki lehet bírni. Én a testvéreimmel laktam egy szobában 18 évig, utána kolis lettem 5 évig, aztán pedig összeköltöztem a barátommal. Soha életemben nem volt külön szobám, ami csak az enyém lett volna, mégis itt vagyok, és az eddigi 25 évem alatt nem lettem tombolós idegbeteg sem. Ha tényleg akarsz külön szobát, akkor állj oda a szüleid elé és mondd meg nekik, hogy anyu, apu, én most megcsinálom magamnak azt a szobát. Ne tőlük várd el, hogy belekezdjenek, nem nekik kell a szoba, hanem neked.
2013. szept. 15. 15:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:
100%

Aki szerint a maszturbálás felesleges, annak üzenem, hogy remélem egyszer kigyullad a keze, miközben magához nyúl.


Szerintem nagyon rossz dolog, hogy a szüleiddel vagy egy szobában, már csak azért is, mert így Ők sem tudnak kettesben lenni, nem tudnak intimebb dolgokat folytatni, másrészt, a korodból adódóan pedig neked is szükséged van egyedüllétre, hogy megismerhesd magad, illetve az önkielégítés, tanulás is fontos. Egyiket se lehet úgy csinálni, hogy melletted TV-t néznek, beszélgetnek, a nyakadba lihegnek, vagy hasonló. Szerintem is az lenne a legegyszerűbb dolog, hogy elkezdesz bedobozolni mindent, összeszeded valamennyire, és átpakolsz. Jobb megoldás nincs. Persze, fel lehet nőni úgy is, hogy nincsen az embernek saját szobája, és meg kell osztania a testvéreivel, vagy kényszerből egy egyszobás lakásba kell élnie a szüleivel, de ha meg lehetne oldani, akkor miért nem lehet tenni érte? A szüleidet sem értem ilyen szempontból.

2013. szept. 15. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
100%

A roham miatt ne aggódj. Ha csökken a stressz az életedben, akkor elmúlik.

Szerintem költözz be. Valahogy csinálj annyi helyet, hogy egy ágy beférjen, meg mondjuk legyen hely egy asztal alatt. Az asztal alá be tudod pakolni a cuccaidat (tankönyvek, ilyesmi), és a matracon ülve is lehet tanulni, ha van elég fény. Nem a legkényelmesebb, de legalább egyedül vagy. És talán a szüleid is megenyhülnek, és idővel segítenek kipakolni a dolgokat a szobából.


Egyébként, sokak okulására leírnám, hogy a helyzet abnormális. Én is két testvéremmel laktam egy szobában 16 éves koromig, de az ember a testvéreivel egyenrangú. Így az emberek meg tudják oldani, adnak egymásnak megfelelő helyet és időt, mert kölcsönösen alkalmazkodniuk kell. Viszont a gyerek egy ilyen helyzetben alsóbbrendű, a szüleit nem kérheti meg, hogy menjenek ki a szobából. Frusztráló ilyen kényszerített helyzetben lenni olyan emberekkel szemben, akiket egyébként tisztelned kell.

Ráadásul a gyereknek szüksége van a saját térre, hogy a szülőktől való leválás egészséges fejlődési ütemben tudjon lezajlani. Ilyen esetben vagy túl hamar/drasztikusan megy végbe a dolog (szegény kislány lelép, amint le tud lépni), vagy a gyerek felnőtt korában is betegesen ragaszkodni fog, már csak abból kifolyólag is, mert egyáltalán nem tudja, milyen érzés végre egyedül lenni, és emiatt fél. Vannak itt mindenféle kockázatok.

Ráadásul a szülők kapcsolata sem normális... valószínűleg évek óta nem élnek nemi életet.

Kérdező: Lehet, hogy édesanyád "fél" egyedül maradni apukáddal? Amíg te a szobában vagy, fel sem merülhet bennük, hogy esetleg szexelniük "kell", így a kapcsolatuk átértékelését elodázza a te jelenléted.


Mi minden van abban a szobában?

2013. szept. 15. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!