Barátom finnyás, anyám meg nem bírja nézni. Enyhíthetek valahogy ezen, vagy törődjek bele?

Szóval anyám nagy konyhatündér, eszméletlen jól főz, imádom majdnem minden ételét, viszont nagyon nehezen viseli el a kritikát. Azt sem lehet elmondani neki, ha elsóz valamit, mert felháborodik rajta.

A párom pedig eszméletlen finnyás. Ha egy kis csontot, porcot, vagy bármi fura dolgot talál a kajában, már túrja az ételt/hányingere lesz/öklendezni kezd/ stb. Nem tehet róla, nem bírja.

Fogásokból is kevés dolgot szeret, mert évek óta nem evett normálisan elkészített ételt. Az anyja rendeli a kaját valami színvonalon aluli étteremből, csak hétvégén főz, és akkor is húslevest, és rántotthúst, vagy spagettit. Csak azt. Nem vicc :D És csak hétvégén. Vagy esetleg pizzát rendelnek, ami még a jobbik eset.

Szóval a lényeg, hogy mikor néha napján lejönnénk hozzánk, anyám már hangoztatja, hogy nem fog külön főzni, meg ő nem nézi végig ahogy a párom túrja az ételt. A barátom soha nem tett megjegyzést az ételre, egyszerűen, ha nem volt olyan amit szeret, szólt nekem, hogy inkább enne egy szendvicset, vagy valamit. Totál diszkréten. Általában előre szólok itthon anyámnak, ha jövünk, és akkor olyan menüt állítunk össze, amit mindenki szeret. Anyám viszont ezt szóváteszi néha.

Én csak próbálom a konfliktus lehetőségeket minimálisra csökkenteni, ezért kérem, hogy "x" kaja legyen, mert azt mindenki szereti, és talán nem lesz vita belőle.

Van valaki hasonló cipőben mint én? Lehet ezen enyhíteni valahogy? Barátomat is próbálom rávenni különböző ételek megkóstolására, de az anyja olyan szinten elcseszte ilyen téren, hogy ha összeköltözöm vele, az elejétől kell kezdenem főzés terén mindent, és így tágítani a menüt folyamatosan... elég nehéz eset..

Bocsánat a kisregényért, bunkók kíméljenek, ha nem világos valaki kérdezzetek, ne vagdalkozzatok :) Köszi :)