Mit szoktatok tenni, ha felhív egy családtag és 20-30 percig beszél?

Egyetlen ilyen rokonom van, akinek nagyon sokat köszönhetek anyagilag, nagy megmentő. 45 percig szoktunk beszélgetni, néha engem annyira nem érdekel a téma, többnyire azért igen (időjárás, kert), ez sok hetente egyszer van, kedvesen végighallgatom, reagálok és nagyon örülök, hogy van nekem, mint utolsó közeli rokon. Élőben rosszabb, mert akkor mindenféle távoli rokonokról mesél és nem tudom követni, de a legkevesebb, hogy meghallgatom.

Ez persze speciális eset. Ha nem tartanám jogosnak, hogy meghallgassam, vagy valaki túl sokszor túl sok időt venne el, akkor csak félbeszakítanám valahol, hogy bocs, le kell tennem. Aki ebből nem ért s megsértődik, az legalább máskor nem hív... Adott esetben, akár el is magyarázhatod neki, hogy Te nem beszélgetsz hosszan, attól még szereted, tiszteled, ésatöbbi. Már ha olyan típusnak ismered, aki ezt megérti.

Kérdésed láttán felcsillant a szemem és epekedve vártam a válaszokat :) Ugyanez a probléma áll fenn nálam is. Ha nincs időm - és tudom, hogy csak társalgás végett hív - nem veszem fel a telefont. Gonosz módon csináltam már olyat is, hogy egy olyan időpontban hívtam vissza, amikor tudtam, hogy nincs ideje szaporítani a szót. (Van egy barátnőm, aki munkából hazafele hívogatja az embereket, hogy ne unatkozzon. Neki többször nem vettem fel, majd visszahívtam egy óra múlva, hogy miért keresett. Addigra tudtam, hogy hazaér és nincs ideje neki sem egy 5 percesnél hosszabb beszélgetésre).

Amíg a szüleimmel éltem apa nagyon sokszor kimentett ilyen helyzetben. Ha látta, hogy már 15 perce beszélek tudta is, hogy kivel zajlik a duma és hangosan elkiáltotta magát a telefon mellett, hogy "lányom, gyere gyorsan segíts odébb tenni ezt" :D Most próbálom rászoktatni a párom is erre :D