Megváltozott valami köztetek, miután elköltöztetek közös házba/lakásba a pároddal? Ha igen mi? Előnyére vagy hátrányára? Valamelyikőtök szüleitől költöztetek?

Előnyére. Nagyon előnyére. Szülőktöl. Pedíg nagy problémák nem voltak velük, mégis minden jobb lett.

Mi előtte nem éltünk kifejezetten együtt,de sokat voltunk egymásnál. Mikor összeköltöztunk az volt a furcsa,hogy mindent magunknak kell megoldani. Én addig is nagyon becsültem a szüleimet,hogy tiszteségesen felneveltek és elég jó körülményeket biztosítottak,de mikor elköltöztünk,akkor még jobban. Nem egyszerű,hogy az ember reggel 6.30-kor elmegy és csak este 18-ra ér haza. És még nem takarított,nem vásáolt be főzéshez és még főzni is kéne. nálunk szerencsére könnyen ment,hogy mind a ketten kivegyük a részünket a dolgokból pl. ha egyikünk főz,akkor a másik mosogat és végigbent vagyunk mind a ketten a konyhában és dolgozunka másik keze alá .De azért pár új szabályt is be kellett vezetni,pl. a férjem mindig a szennyesbe tegye a levetett ruhát. Szóval köztünk még jobb lett a kapcsolat:) Viszont sok barátnőmnél látom,hogy külön mennek és a srác még a tányérját se hajlandó felemelni,mondván ez a nő dolga:( Hozzáteszem a lányok ugyanúgy dolgoznak. És mégis munka után a lány mos,főz,takarít,vásáról. Mindeközben a pasi ül a gép előtt. Persze olyat is ismerek,ahol a pasi késő estig dolgozik és a csaj munka után csak barátnőzik és a lakás meg úszik a mocsokban.

Sokkal jobb lett a kapcsolatunk, nyugodtabb. Előtte anyósékkal és sógoromékkal is együtt laktunk...

Mi valaminnyer előtt is együtt laktunk, mielőtt különköltöztünk. Egy hónapot a ő szüleinél, egyet az enyémeknél. Nem volt olyan rossz, bár már vártam, hogy kész legyen házunk. Nem egészésges a szülőkkel együtt lakni. Szóval nekünk nem sok mindenben változott. Negatív irányba semmiképpen sem változott. Nálunk inkább a közös kassza volt nehéz. A párom világ életében költős voltam, a párom meg spórolós. Meg kellett tanulnom, kevesebb költeni, ahogy a páromnak is meg kellett tanulnia, hogy van amire kell költeni.

Egy kicsit. Megkomolyodott a kapcsolatunk és én is. Mielőtt külön költöztünk volna, mi már éltünk együtt, anyóséknál és bár nem volt velük baj, de alapvető generációs nézeteltérések adódtak. Sokkal nyugodtabb így külön az élet. :)

Előnyére változott. Anyósnál laktunk (igaz, csak átmenetileg), de már az első héten összevesztünk. Utána is sokszor megsértődött piti dolgokon és bevonult a szobájába, mi pedig szőnyeg alatt közlekedtünk a férjemmel. Na hála Istennek ez már a múlté, sokkal nyugisabb az életünk, úgy szervezzük, ahogy szeretnénk.

Igen, és megtanultam: valóban lakva ismerjük meg a másikat. Én beköltöztem hozzá (egy másik országba mentem utána...), kaptam a ruhásszekrényében kettő darab polcot. Egyetlen k.rva képet nem rakhattam ki a falra, mert ellenkezett az ízlésével. Szóval nem voltam otthon és pont. Hozzátartozik hogy ezért aztán nem is szívesen csináltam meg semmilyen házimunkát. Egy évig éltünk együtt, aztán elváltunk szépen. A kapcsolat maga 5évig tartott...ennyit az együttélésről :)