A lánya telebeszélte a párom fejét. Mit tegyek?

Pest tényleg egy trágyadomb. De vannak tűrhető, "vidékiesebb" részei, és akkor még ott van az agglomeráció is, ami szerintem úgy a 30 kilométeres körzetet jelenti, ahonnan még tömegközlekedéssel is fél óra alatt beér az ember pestre.

És akkor a másik..., ez a felmegyek majd a lányom biztos talál valami munkát nekem kicsit ködös.

Ő hol fog lakni? A lányánál? Akkor első körben te benne se voltál abba a halamzba, akik vele fognak tartani?

Kicsit részletesebben kéne írnod.

Megértem, hogy a párod inkább Pestre megy... ez a "hogy akadályozzam meg?" kérdés sokat elárul rólad, te egy felnőtt embert akarsz szabályozni, mert nem pontosan azt teszi, amit te elvársz és elképzeltél.

A másik, hogy nem azt írtad, a párod nem akar vinni téged, hanem hogy te nem akarsz menni. Vagyis nem a párod lánya akadályozza meg, hogy együtt éljetek, hanem te.

21-es! A kérdező írta, hogy később a párját is vinné a férfi, tehát igen, lehet, hogy kezdetben a lányánál lakna a férfi, de később, az első fizetése után már mehet külön lakásba ahova viheti a párját is. Én nem látok ebben semmi rosszat. Vidékiként pont azt látom, hogy ez így a normális. Ha egy család nem tud itt boldogulni, akkor kihasználják a lehetőséget, a családfő, avagy valamelyik szülő elindul, téblábol a nagyvilágban egy-két hónapig, keresi a lehetőségeket, dolgozni kezd, majd lakást keres és amikor már megvan a kis fészek alapja, ahova mehet utána a család is, akkor viszi csak a többieket.

A legnagyobb marhaság a semmire feladni mindent és rángatni magaddal a családot, ezt a verziót inkább egy megfontolt lépésnek tartom, mint ködösnek! Megjegyzem apuka hatalmas előnnyel indul, hogy lesz hol laknia egyáltalán, nem hogy még ciki legyen, hogy a lányához megy átmenetileg!

Elég nehéz tanácsot adni, mert érezhetően nincs túl nagy összhang és összetartás köztetek a pároddal, ha egy ilyen volumenű dolgot egyedül, nélküled dönt el. Mert az élet fontos kérdéseit alapvetően a párkapcsolatban élő két fél beszéli meg és dönti el, nem pedig a gyerekek, akárhány évesek is! Ha ezt a párod nem így látja, akkor nagy bibi van a fejében, vagy a kapcsolatotokban. Ezen kéne dolgozni, ha látod értelmét.

Egyébként meg ha ő tényleg felköltözik Budapestre akkor egy próbát megér vele tartani. Sokkal több lehetőséged lesz neked is ott. Mondjuk én imádom Budapestet, ott nőttem fel, ott érzem a legeslegjobban magam. No én meg most a balcsinál lakom egy faluban (ahol a férjem nőtt fel), mert a mi sorsunk meg most ezt hozta. Lehet és kell is áldozatokat hozni egy kapcsolatban, persze nem mindegy hogy kész tények elé állítják az embert, vagy pedig egyenrangú partnerként bevonják őt is a döntésbe...