Mit tegyünk? Költözzünk vagy ne? Elviseljük vagy ne?
Albérletben laktunk, hazaköltöztünk, mikor tesóm elköltözött itthonról, hogy apum ne maradjon egyedül.
akkor terhes voltam, azóta van egy 3 hónapos gyermekünk.Mióta megszületett apám teljesen kifordult magából, mindig piszkál mindennel, tudja, hogy este már csendnek kell lenni, ő akkor járkál be a szobánkba meg ordítozik kintről. Már régebben rájöttünk, hogy iszik is, bár nem olyan vészesen, de rendszeresen.
az unokáját imádja, de a férjemet és engem állandóan piszkál mindennel az égvilágon. Takarítok, főzök, mosok, mindig minden rendben van, ameddig ő haza nem jön. Azt mondanám ok, az ő háza, ha szétpakol, hát szíve joga és én vagyoj a hülye, amiért összepakolok újra és újra. De ilyeneket csinál,hogy pl. eszünk a férjemmel a konyhában ő meg a konyhaajtó előtt megáll és rendesen erőlködik, csak hogy odafingjon nekünk.Mikor tudja, hogy alszik a baba direkt csapkod, kalapál, mindent csinál, csak hogy a gyerek felkeljen és én idegeskedjek, amiért sír.
Sokáig azt mondtam, hogy csak véletlenek sorozata, de mostmár tuti nem, direkt csinálja. Mikor szóbajön, hogy elköltözünk"ugyan miért költöznétek el???"Meg mondja nekem, hogy"azt hiszed, ha elmész nyugalmad lesz, csak menekülnél!" Mi miatta költöztünk haza, mert nem akartuk egyedül hagyni. A tüzelőt mi vesszük, a kaját és mindent mi veszünk, neki csak a fennmaradó rezsi van, ami max. 25E Ft.Mostanában már többet iszik is és olyankor teszi az agyát, ami engem nagyon-nagyon idegesít. Rossz így látnom az én kedves kicsi apukámat(mármint aki régen volt).
Anyagilag kijönnénk, ha elköltöznénk. Csak félek őt itthagyni egyedül, mert akkor tuti alkesz lesz és csakakkor enne főtt kaját, ha én hoznék neki, arról nem is beszélve, hogy megenné a kosz. 1000x próbáltam vele beszélni, mondtam, hogy nagyon nem jó az irány, amibe halad. erre ő: "nekem már semmit se szabad?" A lényeg az, hogy tagadja, hogy iszik. tegnap úgy jött haza autóval, hogy ivott, koppanásig nyomta a gázt a garázsban. Mindenhol dugipiái vannak és teljesen úgy viselkedik, mint aki megbolondult.Mikor kérdezem, hogy zavarjuk-e azt mondja, hogy nem. De csak zavarjuk vagy mi lehet????
Ti mit tennétek?
nincs rajtatok kívül egy családtak vagy barát akiben megbízik, aki szintén beszélgetne erről vele? mármint az alkoholproblémáról. talán ha mástól is hallja magábaszáll. jobb belátásra kellene téríteni.
viszont. apukád, nyilván szereted. biztosan ő is. de szerintem neki sem könnyű alkalmazkodni hozzád a férjedhez és egy kisbabához. ha tehetitek költözzetek. a te és a kis családod nyugalma a legfontosabb.
apukádon meg rajta tarthatod a szemed, néha átmész, takarítasz, segítesz, viszel kaját, de utána hazamész és nyugodtan vagy.
egy próbát megér, mert hosszútávon kiidegeled magad!
Kedves3.!
Igen, biztos igazad van, de nem lehetek itt vele mindig,mikor este a pohár fenekére néz és mikor 2 decisével issza a kávét 180-as vérnyomás mellett...
Akkor jogos a gyanúm, hogy zavarjuk őt...
Egyáltalán nem biztos, hogy igazan van... De úgy látom, hogy az esetek egy nagy részében ez pont fordítva működik, mint ahogy leírtad, ahogy gondolod.
Az ilyen embereknek szüksége van rá, hogy legyen "játszótársuk". Ez most ti vagytok, hárman a babával. Apukád lelki nyomora, ami bármi miatt lehet, és valószínűleg semmi köze hozzátok, így most rajtatok csapódik le. Ő valamilyen korábbi lelki sérülése miatt, ami nem gyógyult be megfelelően, jól érzi magát ebben a szerepben és jó neki, hogy ti játszotok vele ebben a "játékban".
Két dolog miatt tűnik ez számomra világosnak:
1, Senki nem kényszeríti őt erre, és mégis így tesz.
2, Nem akarja, hogy elköltözzetek, véget érjen a "játék".
Ha elköltöztök, meg kellene állnia a maga lábán. Az én megfigyelésem, tapasztalatom az, hogy akiket a tenyerén hordoz az élet, azok elkényelmesednek, könnyebben elhagyják magukat, mint azok, akiknek naponta küzdeniük kell. Küzdeni nem túl kényelmes, viszont erőssé, kitartóvá tesz.
Ha ezt így mind átlátod, és egyetértesz vele, akkor költözöl. Azonnal.
Lehet, hogy nem lesz akkora rend apukád lakásában, és talán az ivást sem hagyja abba azonnal. De egyrészt neked és a babádnak nyugalmatok lesz, másrészt neki is megadod az esélyt, hogy a saját lábán álljon meg, ahogy egy felnőtthöz illik. Veszekedni nem kell, a tisztelet is helyénvaló apukáddal szemben, viszont nem neked kell megoldani az ő problémáit. Ez az én véleményem.
a babának hosszú távon nagyon jót tenne, ha mennétek. tényleg nem kell a világ végére, csak anyni, h hetente 1x átmész takarítani, rendet tenni, főzni, stb.
lehet, h még a viszonyotok is javulna apuddal.
Ne haragudj, de az apádért nem te tartozol felelősséggel - a gyermekedért azonban igen!
Apád már most alkoholista, hiszen nem tud nemet mondani az alkoholra, és az irányítja az életét. és te SEMMIT nem tehetsz ez ellen, amíg ő maga be nem látja, hogy gond van, és változtatni nem akar. (Tudom, mert nekem is 20 évig volt alkoholista az apám. Semmi könyörgésre ne változott meg, csak amikor belátta, hogy rámegy az élete, szó szerint. A kórházban.)
Én költöznék, mégpedig fénysebességgel. A gyerek fontosabb. Azt akarod, hogy ebben a pokolban nőjön fel? Az egész életére kihatással lesz, amit az első 3 évben tapasztal!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!