Nagyon elítélnétek ha megtenném? Cserbenhagyásnak számítana -e, ha élni szeretném a saját életem? Lsd. Lent.

Nem megbántani akartalak ezzel, tudod jól. Pont erre utaltam, amit írsz, hogy ez a hozzállása, hogy pénzt akar keresni (munkanélküli, ha jól emlékszem...), tanulni ráér.

Ennyi erővel inkább tanulna, mint hogy semmit se csinál. Bár eltartjátok szó nélkül, minek csinálna bármit is???

Csak így gondoltam pár szóval rávilágítani a lényegre, szerintem értetted. Szóval hogy nem az a problémád vele, hogy "hogyan zvarjam ki tanulni, éjjel-nappal a könyveket bújja". Nem az egyetem szón volt a lényeg, hanem a hozzáállásán az élethez. Szerintem értetted te, bár jeleztem, biztosan nem esik majd jól neked, amit írok...

Te már most menekülni akarsz csak arra vársz hogy valaki lökjön rajtad egyet. Te tudod egyáltalán mit akarsz?

Elolvasod a válaszokat ahol mindenki azt írja menj és nyugtázod azzal hogy menjek. Te nem akarsz menni te szenvedni akarsz kiszolgálni megmutatni hogy jó vagy(az is vagy) akkor szenvedj Dönts Te! Senki nem fog szentasszonynak nevezni ha öregen betegen idegileg kikészülve egy otthonba kerülsz ha tudod fizetni majd.

Kívánom hogy tudj kilépni!

Minden jót!

Az első válaszoló vagyok.

Valaki írta itt, hogy mindent megtettél, amit megtehettél, és én ezzel értek 100%-osan egyet. Felneveltél 2 gyereket, anyaként/feleségként/háziasszonyként élted az életed, ahogy így számomra kiderül a sorokból. Itt az ideje, hogy kényeztesd az életed és magad. Én nem gondolom, hogy szenvedni akarsz, és a jó színében tetszelegni, csak egy anyának persze, hogy ijesztő a gondolat, hogy elmenjen. Az ötlet, hogy utazz el, kiváló! Akkor még nem váltál, akkor még nem mentél...viszont már léptél. Kiderülne sok minden, úgy gondolom. És ha tehetném 200%-ra pontoznám a válaszolót, aki ezt tanácsolta neked.

Menj el egy időre, próbáld ki, kóstold meg milyen életed lenne külön, és máris ki fog derülni milyen szerepet töltesz be a családod életében!

Miért foglalkoztat Téged az, hogya kisvárosi népségmit mond, Talán attól félsz, h.meggondolod magad és visszamész fél év múlva mondjuk? Keress egy állást a fővárosban, ott rengeteget hirdetnek, és költözz oda! Új munkatársak, elfoglaltság, iratkozz be tornázni, nyelvet tanulni, és máris nem fogsz visszavágyni.A gyerekek meg ha követni akarnak, ott ők is jobban meg tudnak állni a lábukon, sok a munkalehetőség, nem úgy, mint vidéken.

Amit írsz, annál még az albérlet is jobb. A gyerekeid dolgait is azért látod ilyen sötéten, mert a boldogtalanság miatt -persze gondolom szex is nulla- megkeseredett vagy. Mi jobb a gyerekeidnek? Egy házisárkány (bocs, h. ezt írom, de szerintem sokat zsörtölődsz velük, ami mögött jó szándék áll, de már únják és ellenkező hatást érsz el vele) vagy egy kiegyensúlyozott anya, akit lehet szeretni a távolból is, el lehet hozzá menni pár napra, internet, telefon a napi kapcsolattartásra tökéletes. Hidd el, jobb távolról szeretni valakit, mint közelről utálni. A munka lesz neked a jó megoldás, erre hivatkozva elköltözhetsz.

Egyet értek az előttem szólóval! Erre az emberre hagynád a gyerekeid? Mondd milyen anya vagy te?

"nehezen boldogulok a "gyerekekkel" az apjuk,nemigen szól bele a nevelésükbe,csak a horgászat, meg a pia érdekli..."

Csak a horgászat és a pia! A középiskolás kislánynak nem sok esélye maradt az érettségire! Te megtettél mindent értük? Szerintem csak játszod a mártírt! Az igazi áldozatok a gyerekek !