Miért csinálja ezt velem?

Páromnak és nekem 3 gyerekünk van. 4,5; 3 évesek és 6 hónapos. Gyerekeknek mindenük megvan, egész nap velük foglalkozom, szinte meg se állok egész nap. Ha a párom hazaér, jó lenne egy kicsit leülni, akár csak 10 percre is, miután párom evett és fürdött. De, csak a grimaszokat vágja, meg főleg csak a 6 hónapos érdekli.

Ma az volt a baja, hogy este 7-re értem haza a gyerekekkel. A két nagyobb gyerekem délután felkeltek már fél 3 körül, a pici csak valamikor fél 4-4 örül. Ugye adtam enni a két nagyobbnak, a picinek tejpépet csináltam, kanállal etettem, így azért nem 5 percet tartott. Ja, még utána felsöpörtem, felmostam gyorsba, de az hamar megvolt, nem egy palotában lakunk. Ha a gyerekek alszanak, nem szeretek hangos tevékenységet csinálni, mert felkelnek, így is a nagy már csak kb. 1 órát alszik, meg ugye ahol alszanak, ott nem tudok kitakarítani, azért nem akkor csináltam, mikor aludtak. Abba az 1 órába, mikor aludtak, vagyis csak a nagyobb és a legkisebb, a 3 évesem nem aludt, mert reggel mindig későn kel, nem álmos egyszerűen, nagyon jól bírja. Így vele foglalkoztam, nehogy felkeltse hamar a többieket.

Na, miután a pici is evett és felmostam, elmentünk megnézni a cirkuszt, ami nemrég jött a közelünkbe, a gyerekekkel kb. 20 perc séta. Előtte, bementem a kisboltba vacsira kifliért meg innivalóért, ha elfogyna, amit vittem, ja meg plusz a két nagy kapott a cukiban fagyit. Megnéztük a cirkuszt, kb. 5 óra körül indultunk otthonról. Nagyon tetszett a gyerekeknek a cirkusz, sok állatot lehetett látni, nem dugták el őket. Persze a gyerekeim is menni akarnak. Meg is beszéltem tesómmal, hogy szombaton elmegyünk. Hazafele még játszottak kb. 15 percet az utca elején lévő játszótéren. Este 7 körül értem haza.

1. baj: miért nem tudom beosztani az időmet, miért nem jövök haza hamarabb? Most komolyan ennyire baj, hogy a gyerekeivel foglalkozok? Mintha a barátnőimmel csavarognék, pedig el se járok sehova, 24 órában a gyerekeivel vagyok. Mert neki már késő fürdetni, hozzáteszem máskor is 7-kor szoktunk, na mindegy.

2.baj: a pici bekakilt és nem vittem pelenkát. Röstellem az én hibám, de egyáltalán nem sírt egész úton, jókedvű volt, nézelődött és nem is vettem észre, hogy bekakilt. Erre megkaptam, hogy nem törődök a gyerekkel.

3. baj: Miért akarok 2 óra ácsingózás után leülni egy kicsit otthon? Miért akarok átöltözni, miért nem fürdetjük a picit rögtön, mert be van kakilva. Hozzáteszem, adtam volna másik pelenkát a gyerekre, míg szusszanok egyet, na mindegy, nem is értem miért nyavalygok. Mondom neki átöltöznék, mert nem akarom összepiszkolni azt a ruhát, ami rajtam van, mert nem nagyon tudok válogatni a nagyjából 1 térdnadrág, egy farmer, egy melegítő (ami már csak otthonra való), 2 póló közül és kb. 2-3 pulóver közül. Kész ennyi. Félreértés ne essék, kapok gyedet (85-88 ezret), aminek nagy része elmegy a rezsire, most oviba indulást is ugye finanszíroztam, ebben a hónapban beteg mertem lenni, mire orvoshoz mentem már nagyon rosszul voltam, 5 napig voltam lázas, tüszős mandula és hörgőgyulladás, csak azt nem tudom hogyan szedtem össze augusztus elején. Na, mindegy mivel majdnem tüdőgyulladásom lett, így kénytelen voltam a drága antibiotikumokat kiváltani és már a köptetőt meg sem vettem, mert inkább mindig a gyerekekre költöm a pénzt, mindegy, most arra is sok ment el. Ja, én egy héten 60 ezer forintot költök el. Nem hiszem, mert mikor utoljára voltunk vásárolni, a gyerekeknek 4-5 ezres gyurmaszettet vett, de mondtam ne vegyen, de megvette nekik. Én vagyok a hibás, hogy mert ha otthon maradok a gyerekekkel, akkor nem kell megvegye ezeket. Mondom neki, miért nem maradhatnak a nagyszülővel a gyerekek, míg vásárolunk, nekem az, az egyetlen kikapcsolódás, legalább is az lenne gyerekek nélkül. Nem érti meg, hogy egy kis idő nekem is jó lenne gyerekek nélkül. Ő egész nap felnőttek közt van, nem érti.

Azt mondta, jó, akkor menjek én vásárolni, ő marad a gyerekekkel, reggel elvisz, este meg jön értem. Most milyen apa és társ mond ilyet?

Komolyan nem értem. Azon már meg se lepődtem, hogy lázasan se segített semmit, hogy legalább egy 1 órát feküdjek, 38,9 fokos lázzal este fél kilenckor már majdnem összeestem. Na, mindegy, tuti csak én vagyok hisztis, mert párom szerint csak hisztizek, végül is igen, valóban hiszti, de valahol talán jogos.

Tudom, én választottam, meg tudom, minek szültem neki 3 gyereket, de nem ezt ígérte. Még kb. 5 éve azt ígérte, ha lesz 3 gyerekünk, akkor otthon lehetek anyaságin. Félreértés ne essék, én dolgozom, 21 éves korom óta egy cégnél vagyok, most 34 évesé leszek, egész életemben 1 hónapot voltam pályakezdőként munkanélküli. Én dolgozok, de csak 1-2 gyerek mellett és azt is nehéz megoldani, nemhogy 3 ilyen pici gyerek mellett. Én akarom nevelni őket, nem a nagyszülők, én akarok tanulni velük, mert a nagyszülők szerintem ezt már nem bírnák, nem is lenne velük türelmük. De folyamatos műszak mellett? Felmondani meg nem merek, mert ki tudja mikor találok jobb időbeosztású állást. Mert párom már azt számolja, mikor tudok visszamenni dolgozni.

Ha mindent kifizetünk marad 100 ezrünk kajára, ruhára és minden másra. Tudom nem sok, de nem is vészes. Mint írtam, magamra nem is költök, épphogy eszek. Gyerekeknek viszont szeretnék minőségit mindenből. Párom olyan családban nőtt fel, ahol minden jó, csak olcsó legyen, nem baj, ha szar.

Na, mindegy. Miért akarok új cipőt a gyereknek? Az anyja adott használt cipőket, ki tudja honnan. Félreértés ne essék, használt ruhát is adok a gyerekeimre, de cipőben szeretem az újat, amit az ő lábuk tapos ki. Erre direkt tök drága cipőket vett a gyerekeknek, ami nem baj, de be kell osszam a pénzt kajára is. Na, mindegy ez is, meg még rengeteg mindent tudnék írni, de szerintem így is nagyon hosszú.

Abból nem kérek, hogy minek 3 gyerek meg társai, a párom nem ezt ígérte, jól bedőltem. Azt hiszi, hogy a gyerekimádata egyébként elég mindenre.