Szerintetek túlreagálom?

szaíktás.

miért?

- hogy a barátom nem akar gyereket soha. Én viszont szeretnék majd.

- amiben nagyon különbözünk és ha összeköltöznénk ilyen hozzáállással tuti nem maradnánk meg egymás mellett.

- de amikor veszekedünk, olyanokat és akkorákat, hogy a szakítás szélére jutunk.

- Főleg azért, mert máshogy gondolunk dolgokat

- de ő nagyon kerüli az ilyen komoly témákat és csak annyit mondott, hogy "majd ha lesznek problémák, megoldjuk őket"

- nagyon tiszteletlenül tud bánni velem olyankor.

Ha felmerült benned a kérdés, hogy külön kéne menni, akkor már lőttek ennek a kapcsolatnak. Fiatal vagy, ripsz-ropsz találsz egy hozzád jobban illőt.

Én egy évvel voltam idősebb, amikor a 4 éves kapcsolatomat zártam le hasonló okok miatt. Mi már akkor együtt éltünk, és az sem segített, sőt még rontott is, mert kijöttem a hibáink. Fél éven keresztül rágódtam rajta, hogy így milyen jövőnk lesz, van-e értelme folytatni. Aztán szakítottunk.

Szerencsém volt és közvetlen utána ismerkedtem meg a vőlegényemmel. Ég és föld a mostani kapcsolatom és az előző. Hidd el, van jobb, csak nem szabad beleragadni a rosszba.

Ha nem vagy boldog vele, akkor inkább most szakítsatok, mint később két gyerekkel.

Jogosan aggódsz.

Ha neked vannak vele terveid, nem "csak" járás, akkor gondjaitok lesznek, ha ő ennél többet nem akar.

Szerintem nem kell aggódnod ezen. Az a lényeg, hogy most szeretitek egymást, ha veszekedtek is néha, mindig kibékültök. Igaza van a párodnak abban, hogy ha majd összeköltöztök és adódnak problémák akkor majd akkor megoldjátok. Ha meg nem tudjátok megoldani, akkor egyikőtök jobbra, a másik meg balra.

Az meg semmit nem jelent, hogy 22 évesen nem akar gyereket. A legtöbb pasi 22 évesen éretlen a gyerekvállalásra, szerintem ő is ezt érzi, ezért nem akar. Majd később akarni fog, ha meg nem, akkor egyikőtök jobbra, a másik balra.

20 évesen adhatsz még időt a gyerekvállalásnak és magatoknak is.