Hogyan lehet ezt elviselni?

Tele van a hócipőm a férjem exével. 4 éve szakítottak, mikor mi összejöttünk. 2 évig éltek együtt, nem voltak házasok, gyerek se lett. Mégis mindig felbukkan valamilyen formában az életünkben. Sokat van emlegetve. Persze ennek az is oka lehet, hogy kisvárosban élünk, és a csaj is itt lakik, bár én nem ismertem. Amikor már apósék is elkezdték emlegetni, igaz nem jóban, akkor kezdtem kiakadni, majd tetőződött, hogy fel is hívta a férjemet, hogy jó lenne találkozni, beszélni valamiről. Férjem lekoptatta. Féltékeny voltam, rosszul esett, hogy sokat van emlegetve, hogy mit csinál, hogy él. Engem nem érdekel, és véleményem szerint már a férjemet és a családját sem kéne, hogy foglalkozzanak vele.

Nemrég összefutottunk vele a bevásárló központban. Nagyon ratyi. Bevallom, hogy megnyugodott egy kicsit a lelkem. Kíváncsiságból rá is kerestem egy közösségi oldalon. Ledöbbentem, hogy a férjem mit látott ebben a nőben anno. Pattanásos, napocska arcú, zsíros hajú, és minden képen féldecis pohár van a kezében. Végül is mindenki életében akadhat olyan, akit utólag megbán. Hétvégén meglátogattak apósék. Elmentem letusolni, mert megizzadtam, és a nyitott ablakon át hallottam, ahogy az öreg kérdezi a férjemet, hogy mi újság a csajjal. Férjem meg csak annyit válaszolt, hogy "eladták a házat". Egyszerűen rosszul esik, hogy MIÉRT ilyen fontos. Meddig fog ez tartani. 7 éve nincsenek együtt, már ideje lenne ha nem érdeklődnének ennyit felőle. A másik dolog meg az, hogy mindig van egy rövidebb időszak, mikor nem jön szóba, és mindig úgy kezdődik el, hogy visszahalljuk, hogy beszélt a csaj rólunk. Igazából ő csinálja azt, hogy nem hagyja, hogy elfelejtsék.

Attól félek, hogy el fogok hidegülni. Mondtam is a férjemnek, hogy engem ez zavar, és nem értem. Szerinte nincs min aggódnom, mert az utolsó egy év együttélésük alatt is már nem szerette, csak várta az alkalmat, hogy elküldhesse, és ő már akkor csavargott, nem törődött a lánnyal. Azt is mondta, hogy ha látja az utcán kirázza a hideg, hogy tudott ilyen nővel lenni. Pont ezért nem értem, hogy most miért kell róla ennyit beszélni. Lehet, hogy én vagyok a buta. Nekem is vannak exeim, de nem érdekelnek, hogy mi van velük, sosem beszélek róla a férjemnek. Ha volt is rá példa, nem hallgatta meg, témát váltott. Lehet, hogy ezt kéne nekem is tenni, de én lelkis vagyok. Engem piszkál, hogy miért kell emlegetni.