Veszítettek el fontos embert az életetekből gyermekkorotokban (18 éves korig)? Mennyire határozta ez meg későbbi lépéseiteket, felnőttkorotokat?
Figyelt kérdés
2010. jan. 7. 22:40
1/13 anonim 
válasza:
válasza:Én az egyik testvéremet. Nagyon hirtelen beteg lett, és néhány nap múlva meghalt. Nekem nagyon meghatározza a tetteimet, a mai napig. Sokszor eszembe jut, főleg, amikor a gyerekeimre nézek, és félek, nehogy mégegyszer ilyen előforduljon. Na meg persze a családunk is tönkrement ebbe. :(
2/13 anonim válasza:
válasza:Anyu egyik nagynénje, nagyon szerettem, ő is minket, soha nem lehetett saját gyereke, mert lyukas szívvel született, de nagyszerű ember volt, nem mutatta soha, hogy beteg. Engem nem engedtek be hozzá a kórházban. Pár apróságot örököltünk tőle, ezek közt van egy arany gyűrű is, amit én kaptam meg. Hiányzik néha, ha eszembe jut, de számomra csak a teste távozott.
3/13 anonim válasza:
válasza:Én mind a 4 nagyszülőmet. :( Már majdnem 40 éves vagyok, és még mindig rettentően hiányoznak! :(
4/13 anonim válasza:
válasza:Igen, az édesanyámat, fél évvel az érettségi előtt.
Ez mindent meghatározott
- a pályaválasztást, továbbtanulást
- viszonylag korai megnősülésemet, mely házasság hamar felbomlott.
Mivel Karácony előtt két nappal temettük el, azóta nem tudok örülni a Karácsonynak sem.
5/13 anonim válasza:
válasza:Igen, elveszítettem életem egyik legfontosabb emberét 17évesen. Nem családtag volt. Nagyon sok mindent átértékeltem akkor, és sok mindent másképp csinálok emiatt.
20/l
6/13 anonim válasza:
válasza:2 nagyszülőt, az unokabátyám (olyan volt, mintha a bátyám lenne) és a legfájóbb, édesapámat 15 évesen.
Nagyon meghatározta az életet, persze. De e veszteség által megtanultam küzdeni és értékelni MOST azt, amim van, nem pedig később búsulni, mikor már elveszítettem....
7/13 A kérdező kommentje:
hogy értitek, hogy másként cselekedtek? komolyabban viszonyultok az élet dolgaihoz?
2010. jan. 7. 23:39
8/13 anonim válasza:
válasza:Édesapámat 7 évesen (autóbaleset), bár gyerek voltam, így elvileg könnyebb feldolgozni, de anyám 1 másik pasival vigasztalódott, így ennek is én ittam meg a levét. Gyorsan felnőttem, sosem döntöttek helyettem és ezek után nem is engedem/engedtem. Amit eddig hoztam döntéseket sosem bántam meg, jók voltak. A férjem tök olyan mint az apám volt, lélekben megint megtaláltam, ahogy én emlékszem rá.
9/13 anonim válasza:
válasza:Nekem 8.osztály elején halt meg az édesanyám. Még középsulit is rosszul választottam emiatt,m apámmal nem lehetett ilyen dolgokat +beszélni,m ő tájékozatlan,szóval nem volt aki segítsen,rosszul választottam, sokáig csak sodródtam,most sem találom a helyem
10/13 anonim válasza:
válasza:igen akit a legjobban szerettem 14 évesen, a nagymamámat. Akkor összeszedtem magam, jól megírtam a felvételi vizsgát. Jó suliba kerültem de aztán ugyanezért, a támogatás(szeretetben), biztonságérzet hiánya miatt nagyon elrontottam, elértem azt, hogy hiányzások miatt kirúgjanak a suliból. Szerintem ez az esemény nagyban befolyásolta, hogy még így 22 évesen is az érettségivel küszködök. Ha ott maradok akkor nem középfokú nyelvvizsgám lenne hanem felsöfokú és már nagyban 3adéves lennék az egyetemen... ja és még mindig sokszor jut eszembe és olyankor sírok, nem tudok túllenni rajta pedig ennek már 8 éve...:(
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!