Aki volt hasonló helyzetben, hogyan tovább?
Találkoztam ma egy rég nem látott rokonnal, sok minden szóba került, így a családalapítás is. (26 éves vagyok, már rendszeresen dolgozok, tehát nem most estem ki az iskolapadból, gondolom ezért juthatott az eszébe)
Viszont engem nem érdekel az ismerkedés. Félreértés ne essék, hetero vagyok, vannak tapasztalataim lányokkal, de ami azt illeti belefásultam az ismerkedésbe. Ennek már vagy 2-3 éve. Évente kb. 2x szokott lenni valamilyen próbálkozás, de általában sikertelenül. Vagy én gondolom meg magam, mert úgy érzem nem illünk össze, vagy a nők utasítanak vissza.
Csak azért teszem fel a kérdést, mert objektívan nézve kicsit aggasztó a helyzet, pedig nem vagyok egy megsavanyodott f@ sz... és mivel nem csak pár hónapja érzek így, hanem évek óta, nem tudom mire vélni.
Pedig nem így képzeltem el az életemet anno, de így alakult. Vannak tapasztalatok, volt akinél évek folytán visszajött a vágy? a bizalom?
Első vagyok. Nem nagyon próbálkozott, mert nem jött senki olyan, akinél érdemesnek találta volna próbálkozni - valami ilyesmi.
Igen-igen, tűzz ki célokat és valósítsd meg őket. Nem kell konkrétan ismerkedni. Ha az ember csinál dolgokat ott, ahol emberek vannak, akkor úgyis megismeri ott az embereket is. :)
Olyan dolgok érdekelnek, amiket a lányokat kevésbé, tehát így is csak barátokat tudok szerezni :)
Na mindegy. Csak megtalálom egyszer a kivételt, akit érdemesnek találok az ismerkedésre.
Hidd el totál átérzem a gondod. DE ha ez téged nem zavar, max csak akkor ha kérdik tőled, hagyd.
Én amúgy tipikus "boldogság" ekereső vagyok még a mai napig is, és ez rossz. Ahogy irták feljebb is, a boldogásgot nem erőltetni, keresni kell, hanem kölcsönösen alakul ki, két ember között. Én igy látom.
Meg is lett ennek az eredménye, hogy folyton erőltettem : sosem volt sikeres párkapcsolatom, és tudd meg én is érzem hogy emiatt sokáig nem is lesz senkim.
Pedig szeretnék magam mellé valakit, szeretném szeretni... De nem tudok kit, mert csődbe megy.
Férfiaknál azért másabb a helyzet. Ti kéne kezdeményezzetek, nem mi. Ezért én azt tanácsolom próbálozz, és ha nem áll távol mellőled, romantikusan tedd.
Sok sikert ! :)
B.T.
Hát be tudom...
Nagyn nehéz nekem beleélnem magam egy ilyen helyzetbe, és furcsa látni is az ilyet, mi ilyenkor már házasok voltunk
A "vágy" sosem múlt el..a bizalom sem... Az is,erkedés, igazából soha nem is,erkedtem, nem erőltettem, amikor igen, akkor tuti nem jött össze semmi előtte sem.
Amikor hagytam magam sodródni, lesz ahogy lesz, akkor mindig adódott lehetőség a párkapcsolatra..
Igazából3. Hosszabb(1 év utan) kapcsolatban hazasodtam..
28/n
Nemtartozikrád: kicsit félreértettél. Az a helyzet, hogy nincs kedvem már pár éve ismerkedni. Nem azt várom, hogy kezdeményezzenek :)
azt hogy hogyan érdemes... nem akarlak elkeseríteni, de romantika az inkább a könyvekbe és filmekbe való. Hiába vagyok teszem azt romantikus típus, de egy nő olyan pasival fog összejönni, aki tetszik neki. És ha egy pasi tetszik egy nőnek, akkor a nő akkor is összejön a pasival, ha a pasi csak az általános viselkedési normákat tartja be (vagy esetleg még azokat sem).
Tudom, nem a négy fal között élek. Mint írtam nem egy megsavanyodott f* sz vagyok, járok emberek közé, látom az emberi kapcsolatokat.
Igazából 2 dolog miatt égtem ki: a felszínesség miatt és a "mindenképpen akarok pasit" mentalitás miatt.
A felszínesség amolyan kétélű fegyver: vagy nem is kíváncsiak rád a nők, vagy adott egy nő, akinek pont bejössz, és le se szarja hogy belsőleg teljesen különböztök, össze akar velem jönni, mert ez így jó.
A "mindenképpen akarok pasit" is hasonló, mint az aktív felszínes jelenség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!