Volt már olyan családi /kulturális hagyomány, amit megkérdőjeleztél, és bár a családod tartja, te máshogyan tartod, vagy sehogy sem?

Apuéknál öröklődött a férfinév generációk óta, ez az öcsémmel szakadt meg.

Pároméknál szintén a szülők nevét kapták a gyerekek, a párom lányának viszont csak második keresztnév lett az anyja neve, és nem is használják. Az én gyerekem biztos nem kapja a keresztnevünket. Nekem ez soha nem tetszett, mindig az az érzésem, hogy azért adja valaki a saját nevét, mert azon nem kell gondolkodni, kézenfekvő. Aztán meg lesz belőlük kisLaci, nagyLaci, öregLaci, Lacika, hogy különbséget lehessen tenni a sok László között.

Nekem német a férjem és van pár számomra marhára nem tolerálható "hagyomány" erre (röhejes, hogy ez itt hagyománynak számít, de a 90 éves nagymama szerint is természetes ez).

Két kedvencem a frühshoppen és a christbaumloben. Az első az annyit tesz, hogy a kitűzött időponton (ünnepnapokkor különösen gyakori) a kedves résztvevők befáradnak nyitáskor a boltba, felvásárolják az alkoholkészletet és azt közösen elfogyasztják...

A második pedig az a nemes gyakorlat, amikor a barátok-ismerősők átfáradnak karácsonykor (a pofátlanabbik fajtája aznap, a maradék a héten valamikor vagy másnap-harmadnap), megdícsérik a fát, és cserében le kell őket itatni (a hagyomány szerint a dícséretért jár egy feles, csak a kedves vendégeknek derogál 10 feles előtt távozni). Na és ilyenkor az ezt népszerűsítő embercsoportok körbejárnak a helységben, így garantáltan naponta legalább 1x csöngetnek a részegek az ajtódon Karácsony tájékán :)

Szerencsére a férjem nem vesz részt ezekben a remek szórakozásokban, de az ismerősök részéről irritáló. Karácsonykor mondjuk mostmár egyszerűen nem nyitunk ajtót...

Egyéb idétlen szokások a férjem családjánál pl. az, hogy ünnepeket (pl. szülnetésnap) mindig aznap tartják (mindegy, hogy hullafáradtan érsz haza szerda este 6-kor a munkából, akkor illik megvendégelned őket még egy 3 fogásos vacsival), és ha 10 előtt hazamész egy ünnepségről akkor "unod" és udvariatlan vagy (nálunk, vagyis az én családomban meg 9 után nem illik maradni, mert zavarsz). Egyébként nagyon szeretem őket, de eleinte ez okozott nálam problémákat. Később egyszerűen tisztáztuk, hogy én nem ebben nőttem fel, nekem ez így kényelmetlen és kész.