Van itt olyan, aki a szülei miatt nem lépett tovább?
Úgy értem, pl miattuk nem költözött másik városban, miattuk nem ment külföldre dolgozni stb.
Tehát akinek visszahúzó erők a szülei.
Nekem ez úgy van, hogy nem kényszerítenek meg semmi, tudják, hogy ez lenne nekem a legjobb, ha kipróbálnám magam máshol is, de látom rajtuk, hogy nagyon szomorúak, és ez engem is elszomorít és visszatart.
Egyedüli gyerek vagyok.
Ahogy vesszük. Mennék is meg nem is, és részben azt tart vissza, hogy öregek, betegek, nem akarom, hogy valami bajuk legyen.
Páromnál még erősebb ez a dolog, mivel az édesapja már elment, és az anyukája nagyon elveszett egyedül. Az egész pereputtyot pedig (mindkét oldalról) nem pakolhatjuk fel és vihetjük magunkkal.
Én is egyedüli gyerek vagyok, és nálunk is beletellett 1-2 hétbe mire a szülők feldolgozták, hogy eljöttem, de ezzel már csak akkor szembesültem, mikor nem laktam otthon :)
Nekem soha nem mondták, nem mutatták, hogy ez fájni fog nekik, így én ezen nem is agyaltam.
Mikorra viszont kiheverték, már Ők is élik a saját életüket. Jönnek-mennek és élvezik az életet :)
Csak látom a könnyet a szemükben, ami az én máshol való tartózkodásomra is rányomja a bélyeget. Így meg nem tudok felszabadultan élni sehol máshol, csak otthon.
Most haza fogok költözni, de más ok miatt, viszont szeretnék külföldre menni, legalább egy évre. Nem feltétlenül pénzkeresés céljából, csak hogy kicsit máshová is eljussak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!