Miért akarnak a barátnőm szülei folyton dolgoztatni minket ha náluk vagyunk?

Apák természetesnek veszik azt, hogy lányuk párja segít nekik akkor ha egy munkához több férfikéz kell, mert a szűk családhoz tartozónak tartják őket, munkához való hozzáállásuk alapján messzemenő következtetéseket vonnak le a lányuk párjához. Ezt jellemzően mindig viszonozzák is, valamilyen módon.

A gondolatmenet kb.:

Ha egy férfi lányom megbecsüli, akkor megbecsül engemet is, ha igen, akkor örömmel segít mikor segítségét kérem. Ha meg nem, akkor az vagy engem nem tisztel, vagy egy lusta disznó.

Nyilván az apuka így akarja próbára tenni a lánya párját, ez is egy belekötési alap. Nálam ugyanez volt, az apósjelölt folyton játszotta a tököslegényt, hogy ő mindenhez ért(aztán meg mindent jól el is rontott), én meg ha meg merészeltem jól csinálni az őáltala épp kitűzött "próbatételt" akkor még jobban megutált. Akkor volt boldog, ha valamit elrontottam.

Ennek az lenne az etikai menete, hogy megkér titeket, nem tudnátok-e segíteni, nem pedig automatikusan befog titeket. De azt sem állandó rendszerességgel, hanem néha-néha. Különben meglehetősen bunkó dolog.

Szerintem jobb, ha inkább kerülöd az apósjelöltet, én is végül ezt tettem. Ha háborút akar mindenképp, ám legyen.

Szerintem ez nem feltétlenül teszt. Valamelyik családban (főleg falun) ez alap, valamelyikben nem, ez ilyen egyszerű.

Én pl. úgy nőttem fel, hogy a nagyszüleim 300 km-re éltek tőlünk. 1-2-3 havonta látogattuk meg őket egy-egy hétvégére és jó eséllyel azt is végig dolgozták a szüleim. Apu a ház körül segített, renovált, amit kellett, anyu főzött, takarított, vagy amit már a mamám nem tudott megcsinálni. Mi gyerekek gazoltunk, vagy éppen legeltük a szezonális termést (epret, meggyet, barackot szedtünk, stb.)

Ha kellett a kertben segítettek, ha kellett kerítést festettek, ez volt a természetes, nem az, hogy vendégségbe, pihenni megyünk oda.

Ezzel szemben (én is falun nőttem fel) édesanyámék soha ki nem nyitnák a szájukat, hogy miben kell nekik segítség, én viszont alapnak tartom, hogy a nagyobb munkák gyorsabban mennek, ha több kéz van. Miért ne csinálnánk meg most seperc alatt?

A párom szülei is dolgoztatós fajták. Egy bizonyos fokig nem tartom ezt problémának. Mi HAZA megyünk a szüleimhez, nem vendégségbe. Nem vendégek vagyunk, akiknek körbe kell nyalni otthon a popóját, a szüleink pedig egyre idősebbek, egyre több segítségre lesz szükségük. Ki segítsen, ha nem mi?

4.

Te normális vagy? Milyen heréről beszélsz, külön laknak, dolgoznak. Van egy kevés szabadidejük, hadd ne kelljen már akkor is dolgozniuk, látogatni mentek, nem segédmunkába. Beszéljétek meg velük, hogyha segíteni kell, ok, megbeszélitek, de ez ne legyen általános, mert a végén nem lesz kedvetek csak telefonálni.

asszem neked nincs még lepukkant birtokod. majd később, ha megöregszel, de viszed valamire, akkor látni fogod, hogy milyen nagy segítség egy erős fiatalember.

egyébként nem véletlen, hogy nem ül le veletek csacsogni..munka mint a tenger.