Hogy vehetném rá arra a lányomat, hogy ne szórja annyira a pénzt?

Majd amikor lesz olyan hónap, hogy kikapcsolják a telefonját mondjuk, és utána fizetheti a visszakapcsolási díjat, majd ráébred, hogy nem csak ruhákra kellene költeni. Hidd el, meg fogja tanulni magától.

Az viszont igaz, hogy a saját keresetét hagy ő döntse már el, hogy mire költi. :) Ha neki ez a szenvedélye, hogy ruhákat vesz, tegye. Azt úgyis emg fogja tanulni, hogy van, ami elsőbbséget élvez, és van, ami csak ezután jöhet.

Na, akkor az viszont már kemény téma. (Gondolom nem 1-2 ezer forint az adóssága, ha van.)

Szerintem beszéld emg vele! Üljetek le, és komolyan, nyíltan beszéljétek át! Sajnos ha az adósság-spirál nevű dolog beindul, onnan már nehéz a visszaút, könnyen a házát is elveszítheti. (Gyakori jelenség, hogy az adósságunkat más kölcsönből fedezzük, így egyre több helyre tartozunk.)

Nem rám tartozik, és ez nem is Téged minősít, de sajnos ahol nem ideálisak a családi körülmények - úgy veszem ki az írásodból hogy apa nélkül nőtt fel - ott gyakran száll a fejükbe a gyermekeknek a túlzott szabadságvágy. De inkább ezzel nem foglalkoznék, ez most nem viszi előre a helyzetet.

Egy jótanács: szerintem szakértő (pszichológus) tanácsát is meg kéne kérdezned, mégis csak ő az, aki az emberi viselkedéssel, az emberi lélekket és gondolkodással foglalkozik.

A lányod már nem kisgyerek : 25 éves, van saját keresete, saját lakása...

Úgy ossza be a fizetését, ahogy akarja!!!

Szerintem te ebbe ne szólj bele, ha eddig nem tanítottad meg takarékoskodni és pénzt beosztani (kiskorától kellett volna a zsebpénzein megtanítani erre), akkor most tanuljon a saját kárán.

Ha kifogy a pénze és számlatartozásai vannak, akkor ne segítsd ki (ha tudja, hogy anyu úgyis ad majd, akkor ez sosem fog megváltozni) bármennyire is sajnálod.

Sajnos, engem sem tanított meg az anyám takarékoskodni, gazdálkodni (másra sem nagyon), aztán amikor saját háztartásom lett, hónap végére mindig elfogyott a pénzünk.

Eleinte az anyám mindig segített, aztán mikor nyugdíjasok lettek, ezt már nem tudta megtenni...

Első időkben rendszeresen a zálogházba vittem az értéktárgyainkat, de nagyon nehéz volt visszaváltani, rájöttem a saját káromon, hogy ez így nem mehet!

Másoktól szégyelltem volna kölcsönkérni, meg azt is meg kell adni, csak még nagyobb bajba kerül az ember!

Szépen megtanultam beosztani a pénzeinket!

Egy naplóban vezetem, milyen számlákat kell befizetnünk és erre mennyi meg el hónap elején, a maradékot beosztom élelmiszerre, ruhákra, tartalékra...

Megtanultam azt is, hogy a boltban nem ötletszerűen és találomra vásárolok, hanem terv szerint és sokszor napokig utánajárok, ugyanazt a terméket hol ehet olcsóbban megvenni (sok kicsi sokra megy)...

Sajnos, az én anyám nem tanított meg ilyesmire, gyerekkoromban bőven volt pénzük a szüleimnek, bármit megvehettek, azt láttam, hogy mindig dugig tele a hűtő, nem számít, miből mennyit dobunk ki.

Én a saját gyerekeimet már kicsi koruk óta takarékosságra szoktatom, mutatom nekik mindig a számlákat, hogy nem ingyen van áramunk, gázunk...

8 éves koruktól kapnak zsebpénzt, amit beoszthatnak maguknak, 14 éves koruktól van bankszámlájuk, bankkártyájuk...

A lányom (19 éves) rendszeresen bevásárol a családnak, nagyon ügyesen gazdálkodik a kapott pénzzel, pontosan látja, hogy mire elegendő a boltban 10-20ezer Ft...

Annyit tehetsz, hogy ülj le a lányoddal és készítsetek háztartási naplót : írjátok össze a várható számlákat (áram, gáz, víz, közösköltség, stb.), rendszeres kiadásokat (utazási bérlet, stb.), és a bevételeket.

Mutasd meg neki, hogyan tudná beosztani a pénzét, havonta mennyi maradhatna ruhára, cipőre.