Mi a jövőképe a külföldön élő magyaroknak?

3. út?????

Végtelen számú út van.

Most nem azért, de nem mindenki mosogatni meg szobaasszonynak megy külföldre.

Barátnőm testvérének itthon is jól fizető állása volt, és mert meg volt elégedve a cég a munkájával, a külföldi székhelyre átvették szó nélkül.

Amúgy, aki mosogatni megy ki, még azt sem kéne lenézni, mert egyrészt dolgozik, másrészt külföldön nem sokakat érdekel, hogy honnan jöttél és milyen papírod van; ha dolgozol és értesz valamihez, nem vagy hülye, megadják a lehetőségét annak, hogy feljebb lépj. Volt osztálytársam szobákat takarított, most ő a főnöke a recepciósoknak, (egy szál érettségivel és vendéglátós szakképesítéssel). Dolgozni kell, meg legalább megértetni magad.

Sokan dolgozni nem szeretnek, de kéne a lóvé, és élből lefikáznak mindent. Sajnos ez a jellemző itthon.

"1) 65 éves korukig (ha megélik) alkalmazottként robotolnak napi 10 órát"

A szerződésem szerint 60 évesen mehetek el nyugdíjba, addig az önkéntes megtakarításomat kipótolja a cég, ez egy számlán gyűlik. 60 évesen választhatok, hogy egy összegben kérem, vagy havonta folyósítva.

Addig is napi 7,5 órát dolgozom, alig van túlóra, szemben az otthoni 9-10 órákkal. A gyerekeim itt kapták vissza az anyjukat.

"(míg a fiatalok mindig kinézett külföldiek maradnak)"

Most sem érzem magam kinézett külföldinek. Megbecsülik a munkám, elvagyok. A pénztáros kedves amikor bénázok a pénzzel, a nyugdíjas néni mögöttem kedvesen rám szól, hogy ne rohanjak már. Nem mondom, van itt is bunkó meg hülye, de általánosságban otthon kevésbé éreztem, hogy megbecsülnének vagy a mindennapokban tisztelnének.

"bepótolni a külfölddel járó lemondásokat."

Milyen lemondásokra gondolsz? Család, barátok: a fiatalok nagy része már szanaszét van a világban, de a 30-40-esek is.

"Úgy is kérdezhetném, hogy akik külföldön dolgoznak, mit csinálnak majd, ha 50 éves koruk után nem kapnak munkát,"

Otthon a szakmámban már 40 felett leírják az embert, az utolsó munkahelyemen én voltam az egyik legidősebb 40 évesen.

Itt a fiatalabbak közé tartozom, van egy 24 év körüli lány, egy 30-as, a többiek a 40-es korosztály, de vannak hárman nyugdíjhoz közel. A futárunk pl. nemsokára betölti a 60-t és megy nyugdíjba.

"Akkor nem marad más, csak az egyes opció. Végülis ezért települ Mo-ra sok holland, német,svájci 50 évesen, mert hazájában már nem tud megélni, a nyugdíj meg még messze van."

Vissza az biztos, hogy nem megyek. Kihez? A szüleim addigra nem lesznek, a tesóm gyerekei közül már él egy külföldön, az enyémek nem fognak visszaköltözni, barátaim közül alig él már valaki otthon.

"A probléma az, hogy 50 éves kortól külföldön sincs szükség senkire, vagy ha talál minimálbéres munkát, abból csak nyomorogni tud, gyerekeit taníttatni már nem."

Orbán találta ki ezt az überbaromságot, hogy elriasszon attól, hogy külföldöre gyere dolgozni, vagy anyukád, nehogy le merj válni róla? Esetleg az Éjjel-Nappal Budapestben hallottad vagy vamelyik szennylapban olvastad?

Itt (Németország) 70 évesen is dolgozhatsz, ha akarsz. 50 éves kor fölött is kell a munkaerő, és vannak félállások is pl. a kismamáknak, kisgyerekeseknek.

ha 50 évesen jössz ide dolgozni, nulla nyelvtudással, na az a gáz, de még akkor is találsz melót, csak kissé "alulkvalifikáltat" (pl. kukás).

Én azért vagyok külföldön, mert a férjem idevalósi, és hozzá költöztem.

Az én tervem az, hogy felépítem a vállalkozásom, és amint jó pénzt keresünk belőle, Magyarországra költözünk.

Ha pedig munkavállaló maradok, akkor a nyugdíj-kort elérve költözünk Magyarországra.

Kezdjuk a végétol :)

Barátnom egy éve jott ki. O fél éve kezdett el pincérnoként dolgozni. Az elején természetesen nem a legmenobb helyeken volt, de fél év alatt jutott el arra a szintre, hogy legutóbb olyan helyen volt pincérno, ahol a herceg is a vendégek kozt volt és pár méterre volt tole. Imádja csinálni, mellette tanul hétvégente, hogy egy olyan munkát is találhasson amit 20 év múlva is tud csinálni.

Volegényem 3 éve jott ki, végzettsége volt, de nem abban a munkakorben akart dolgozni. Eleinte mosogató volt, éttermi takaríto, ma o a foszakács.

Én 2 éve jottem ki, dolgozom. Tavaly végeztem el egy tanfolyamot és egy hónapon belul találtam vele egy jó melót. Nem minimálbéres, de nem ez az álmom. Jovore jelentezek majd egyetemre, amire a tanfolyam miatt jó eséllyel fel is vesznek. Diákhitel van, mellette tudnék 20 órában dolgozni.

Jelenleg kis lakást bérlunk. Egyébként én úgy jottem ki, hogy nagyon alapszinten (sem) beszéltem a nyelvet és mindenki segítokész volt, sosem éreztem azt, hogy kinéznének. Ha gyerekem lesz, akik már ide szuletnek, akkor nekik megint kell még úgysem tartani ettol.

Én csak azt nem értem, hogy miért rugózol a SAJÁT házon? Ki akar saját házat olyan országokban (mint svájc), ahol jó barátom 35 éve lakik ugyan abban bérleményben és amíg minden rendben addig senki nem akarja kirakni?!

A 35 év után szép nyugdíja lesz (van), bőven ki tudja belőle élete végéig fizetni a bérleményt.