Ha nem akar velem lenni a párom, miért nem mondja, miért játszmázik?

Tudom, kérdezzem tőle, kérdeztem, vagy nem válaszol, vagy a következőket....

Szóval 5 éve vagyunk együtt, 4 éve együtt élünk. Egy ideje már nem érdeklem, pl egyre később jön haza, korábban mikor itt volt a gyereke, mindig bevontak a dolgokba, most csak elvonulnak. Egyik hétvégén a gyerek van itt, a másikon, meg direkt valami programot szervez, amire azt mondja, ha akarok menjek, ha akarok, ne. Soha nem mondja, hogy szeretné, hogy menjek, vagy csináljunk együtt bármit, pedig fél évvel ezelőttig mindent együtt csináltunk. Márcsak azért sem tudok vele tartani, mert ahol élünk ház, közel sincs kész, minden hétvégén van mit csinálni, de havi egy hétvégét sem segít, bár papíron minden az övé. Kérdeztem, akkor én se csináljak semmit, mert így nem jutunk előrébb, azt mondta, ha nincs kedvem, ne csináljak. Azt mondta nem költ a házra, mert előbb engem akar kifizetni (költöttem sokat a házra), majd utána. De ha engem fizet ki, akkor pl esélytelen, hogy saját családunk legyen, mert most kevés a hely, a másik szintet kellene befejezni.

Mondtam, ez így nem kapcsolat, döntse el mit szeretne. Azt mondta, neki mindegy. Szerinte ez már nem jó kapcsolat (szerintem se), de ő elküldeni nem fog, mert jobb mint a semmi, ha akarok menjek el (a pénzem nélkül, amit talán pár év múlva visszaad, de ez a legkevesebb).

Egy férfinek hogy lehet mindegy (ez a szava járása a kérdéseimre), hogy a párja elmegy-e vagy sem? Ha kiszeretett, miért nem fejezzük be? Azt mondta, ha elmennék, nem keresne már új barátnőt, ő szépen eléldegélne a gyerekével (kisgyerek). Előttem egy nőcsábász volt, így nehéz elhinni, hogy valaki nem akr több párkapcsolatot.

5 év együttlét után, jogos, hogy legalább magyarázatot várok, miért mindegy, hogy vagyok-e neki, mikor korábban még családot akart? Hogy ne érezzem magamat kevésnek attól, hogy ennyire nem számítok? Vagy ez a célja?

Nekem evidens hogy vége, elmegyek, de valaki mondja meg, minden férfi ilyen tutyi-mutyi, és nem mer dönteni?