Életem párja, keserűnek érez, szakítani akar, azt hiszi miatta szenvedek, pedig az ideg, a közösség hiánya morzsol szét lelkileg, önértékelésem a padló alatt, mert nem találok munkahelyet, mit tegyek?

Párommal (férfi) 13 éve vagyunk együtt, még nem házasodtunk össze. Munkanélküli vagyok, és emiatt szenvedek, magamat hibáztatom. Nincs semmi másom csak ez a 13 közös év, legszebb éveinket adtuk egymásnak. A párom látja, hogy szenvedek mellette, de azt gondolja, hogy ő miatta szenvedek, így (közbe a közösség, az életcél, a munka hiány miatt)

Azt gondolja ő rontott el engem, furdalja a lelkiismeret, azt mondja mi van ha nincs rám, jó hatással. Felhozta, hogy a közelében aki boldog volt, tönkre ment a kapcsolata, megkeseredett lett... Azt mondja egy élet egy boldogság mindig megissza a levét annak, ha a másik nem felel meg neki. Felhozta a családomban és családjában a rokonokat, hogy hány család rokkant bele.

Azt mondja ennél elfuseráltabb időben nem is jöhetett volna erre a bolygóra, minden feje tetején áll, normális emberi értékek semmiben.

Azt mondja, inkább meghalna egyedül, mint egy általam szeretett ember életét tegye tönkre.