Van ennek így értelme? Vagy tényleg minden esélytelen már?

Azért nekem ez elég durva, hogy le se sz*rta mi van a koraszülött saját gyerekével, hanem inkább otthon játszott a gépen. Lehet egyedül vagyok a véleményemmel, de ezzel nekem olyan mély fájdalmat okozna a párom, hogy nem hiszem arra vágynék, hogy még én ugráljam körbe, mert szegénynek jajdenehéz egyfolytában a gépet püfölni a szabadidejében. Elég baj az is, ha neki nem a kirándulás a kikapcsolódás, hanem a punnyadás otthon...

nyilván meg kell próbálni megoldani a problémákat, de ha valamelyik fél nem hajlandó tenni az ügyért, akkor az a kapcsolat halott.

Érdekes női gondolatok...

Igen Ti könnyen dobálóztok hogy van mindenre idő hisz gyesen úgysem csináltok sokmindent.Na jó ... sokmindent csináltok,de ezt nem vagytok képesek felfogni hogy mi férfiak ugyanúgy dolgozunk,vagy mégtöbbet dolgozunk azért hogy az otthon maradtaknak jobb legyen.aki meg azt mondja hogy arra van idő amire áldozunk.Nos annak üzenem hogy nagyon kényelmes élete lehet!Sokan vagyunk úgy vele hogy az időnket az életünk adja,ha menni kell dolgozni akkor menni kell és még emellett egy csomó minden összejön ha nem csináljuk meg mi magunknak akkor az megvár minket és nem csinálja meg más helyettünk,h meg nem csináljuk meg akkor meg lusták vagyunk stb stb....Rengeteg itt az önző ember aki csak a saját szemszögéből képes nézni dolgokat....

Azt nem irod, milyen volt a pàrod a baba születése elött. Ugyanilyen, mint most?

Nagy vàltozàs egy pàr életében, ha kisbaba születik a csalàdban. Nehezek az elsö honapok, testileg és pszichikailag is megterhelö.

Nekem 3 fiam van, és a férjem mindenben segitett, amiben tudott. Kétszer jàrt edzésre hetente, amugy mindig otthon volt. Külön nem jàrt soha szorakozni. Eleget jàrt legénykoràban. Jo àllàsa van, nem élünk rosszul. Ha olyan lett volna a férjem, mint a Te pàrod, akkor nem is mentem volna hozzà. Véded öt: ``tudom, hogy szeret de nem tudja kimutatni normálisan,``. Ezt el is hiszem, hogy igy van, de ezen lehetne neki ``dolgoznia``, hogy ez megvàltozzon. Kérdés, hogy megvan-e a szàndék benne? A soraidbol ugy veszem ki, hogy nincs sok remény erre. ``ő is látja és tudja hogy mi a baj de mégsincs változás. türelmes voltam, nagyon sokáig``

Én csak azt a tanàcsot tudom adni Neked, hogy a szived szerint döntsél. Ha màr nem birod tovàbb, akkor egy döntés elkerülhetetlen. Talàn az elköltözéseddel fog ràdöbbenni, hogy mit veszithet el, ha nem vàltozik meg.