Milyen a kapcsolatod a párod szüleivel, és hogyan kezeled, ha rossz?
Engem nem szeret a barátom édesanyja, bár nem is kellene, hogy szeressen, de sajnos időnként be is szólogat nekem. Nem ártottam neki semmit, egyszerűen csak nem tudja elviselni azokat az embereket, akiknek mások a szokásai, a hobbijai és a természete, mint az övé.
Sok kirohanása volt már úgy, hogy semmit nem ártottam neki, és megjegyzem, a barátomnak (a saját gyerekének) ugyanúgy beszólogat, mert az ő személyiségét se tudja elviselni.
A találkozásokat időnként nem tudom elkerülni, de úgy kezelem a helyzetet, hogy igyekszem minél kevesebbet ott lenni, és nem beszélek vele. Ezt úgy kell érteni, hogy köszönök, ha kérdez válaszolok, de saját magamról soha nem mondok neki semmit, se arról, hogy mi történik velem, mert, így nem is tud mibe belekötni.
Nektek milyen a kapcsolatotok a párotok szüleivel? Olyan is van, akit úgy megszerettek a szülők, mint ha a saját gyerekük lenne?
válasza:Férjem 2 évvel fiatalabb. Amikor megismerkedtünk én már túl voltam egy 10 éves házasságon, és két fiamat egyedül neveltem.
Hát szerinted mit gondoltak a kapcsolatunkról leendő anyósomék? Hát mindent csak nem jót.
Hogy hogy kezeltem az ellenszenvüket, amit még eleinte az is fokozott, hogy ha mentünk, a gyerekeket is vittük magunkkal a következő
Én egy rendkívül béketűrő ember vagyok, aki képes kívülről szemlélni a dolgokat. Értettem, hogy mi miért történik, és megértettem anyósomat amiért így viselkedik. Belegondoltam, hogy én se tapsikolnék ha a fiamnak ilyen választása lenne.
Ezért mindig kedves voltam. Amikor úgy szólt nem reagáltam ugyanabban a hangnemben, hanem szépen kedvesen közeledtem. Három év együttélés után házasodtunk, annak ellenére, hogy már elfogadtak, de még nem szerettek. Most öt éve vagyunk együtt, és mára sikerült kitartó munkával kialakítanom anyósommal és apósommal is egy olyan meghitt kapcsolatot, amit mindig szerettem volna. Kb fél éve tört meg a jég. Akkor hagyta először, hogy teljes értékű családtagként vegyek részt a család életében. Gondolok itt főzésre, mosogatásra stb.
A gyerekeket is elfogadták maximálisan. Mindig odaállnak ha segíteni kell egy nagyobb munkában. Nem csak ünnepekkor megyünk, hanem akkor is, szóval akkor mindig ha csinálni kell valamit.
Időt hagytam nekik. Maximálisan alkalmazkodtam, ha úgy éreztem hogy nem tudok tovább, akkor kihagytam egy-két látogatást, majd amikor összeszedtem magam újra mentem. Az ő házuk az ő váruk, ott ők szablyák a feltételeket.
Úgy gondolom, hogy egy "idegen" családba családtagi szerepet csak úgy lehet betölteni ha családtagként viselkedünk. Segíteni, kérdezni, kérni nem elvárni. Türelmesnek lenni, mert ahány ház annyi szokás, annyi értékrend. Bele kell csiszolódni.
Köszi. Sajnos én ezzel csak részben tudnék élni, mert a baj azzal van, hogy az én életvitelem és személyiségem alapjaiban nem tetszik a párom anyukájának, viszont a bőrömből kibújni senki kedvéért nem fogok.
Itt az is baj, hogy csendes vagyok, hogy nem szeretek eljárni szórakozni, hogy nem tanulok nyelvet munka után (hozzáteszem, a munkámhoz semmi szükségem rá), hogy nem főzök a saját, külön lakásomban késő éjszaka.
Tehát csupa személyiségbeli dolog. Párom anyukája azokat az embereket értékeli csak, aki folyamatosan egyik helyről futnak a másikra, és mindig lefoglalják magukat valami plusz dologgal.
válasza:Mi már 5 éves házasok vagyunk, 6 és fél éve együtt, de még mindig az a helyzet, ami nálatok. MIóta másik fiának is lett menyasszonya-felesége, egy fokkal jobb a helyzet, de nekem azt a csajt akarja szidni, míg rá nem szólok, gondolom annak meg engem szid.
Hogy kezelem? Minimális találkozás!!!! Szívem szerint csak karácsonykor, szüli-névnapon találkoznék velük, esetleg ha beteg (idősek már) segítséget nyújtanék, amúgy nem. De persze mivel van unoka is, ezért ezt nem tehetem, hanem két-három hetente megyünk vagy jön a mama unokázni.
De nem szeret engem és én sem őt igaziból, az ok pedig a kötekedés, és a merőben más nézőpontot, életstílus, életfelfogás, meg hogy eleve egy ilyen másikra rákényszerítős fajta, tanár volt a lelkem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!