Nem bírom tovább, rossz anya vagyok?

15 éves kamasz, aki világfájdalma mellé belecsúszott a szülei válásába is.

Nem vagy rossz anya, és nem rontod el a gyerekeid gyerekkorát sem. Bár az nagyon nem jó, hogy nem tanítottad meg nekik, hogy otthon is vannak kötelességeik. Kár, hogy nem látják azt, hogy segíteniük kellene. Azért egy 15 éves fiú már megtanulhat főzni is, a többiben is segíthetne (12 éves is).

Egy ismerősömnek a válás után a 16 éves lányával voltak komoly gondjai. A lány azt kiabálta, hogy elmegy az apjához. Az ismerősöm pedig végül rábólintott, hogy rendben, akkor menj. Egy év után visszament a lány az anyjához, és azt mondta neki, hogy "anya, most már látom, hogy ki törődött velem igazán".

Lehet, hogy el kéne engedned a fiút.

Nem vagy rossz anya.

Egyszerűen ülj le hétvégén egy süti mellett beszélni a fiaiddal, és mondd el nekik nyugodt hangnemben, hogy nagyon kimerítő számodra még egy másodállásban is dolgozni. Nyugodtan a tudtukra adhatod azt is, hogy az édesapjuk nem éppen támogatja őket pénzügyileg, ami egyébként kötelessége lenne (gyerektartás van megállapítva?!). Nem kell mocskolódni, támadni, vádolni, csak a tényeket a tudtukra adni. Még gyerekek, sokmindent nem látnak át még. Egy 12 és 15 évesnek fogalma sincs arról, milyen kimerítő egy másodállás mellett még a háztartást is ellátni két gyerek után.

Próbáld meg inkább azt elintézni, hogy beosszátok melyik héten melyikőjük segít a házimunkában, és pl. jutalmul hétvégén az ő kedvenc édessége/étele lesz ebédre, vagy tovább kimaradhat a barátaival, stb. Szóval motiváld őket egy kicsit. Határozzátok meg azt is, hogy miben kell segíteniük (pl. saját szobájuk kitakarítása alap + néha mosogatás, mosás, teregetés mondjuk?), ne csak úgy "de néha csináljatok már valamit". A gyerekek általában azt sem tudják hogyan kell rendesen elmosogatni vagy mosni, hiába mondod nekik, neked egyértelmű, nekik nem.

Emellett neked az a javaslatom, hogy szervezd meg jobban a hetedet. A takarítás essen a nem pluszmunkás napokra, a főzz 2-3 napokra.

Ezek alapján, amit leírtál az elvárásaid a gyerekeid felé abszolút reálisak. A fiaid már nem kicsik, ennyi segítség simán belefér. Az egyetlen amin elgondolkodnék, hogy mit tettem, hogy a fiaim ennyire tisztelnek, és ennyire se hajlandók értem.

Sok sikert kívánok a továbbiakban! :)

Ne érezd magad rosszul! Az, hogy az a céda ràér, nem csoda, nem csinàl sok mindent, 2 gyerek mellett ö sem viritana ennyire. Nagyon sajnàllak, és minden tiszteletem a tiéd, sokaknak nem sikerül még fele ennyire sem megfelelni.

Mi is ketten voltunk, anyàm egyedül nevelt minket, nekünk természetes volt hogy segitsünk.

" nem Rita feladata neki most a tanulás a legfontosabb és ne terheljük az én dolgaimmal"

Nos ebből azt látom, hogy ha a fiad át is költözik, Rita valószínűleg nem fog neki sem főzni, sem dajkálni őt. A férjednek is útban lesz a gyerek. Az a tippem, hogy 2 hónapon belül megint otthon lesz a nagyfiad....

ha a Ritáék nem akarják, hogy náluk egyen a gyerek, ezért nem téged kellene hibáztatniuk, neked meg önmarcangolni, hanem megmondani a drága gyereknek. fiam, nem látunk szívesen.

könnyebb szegény exet hibáztatni.pff

* mármint az apa részéről

nem téged kellene vádolgatni, hanem a gyerek elé állni és vállalnia önmagát, hogy a gyereke nekik teher