Miért csinálják ezt velem a szüleim? (Ők irányítják az életemet)
El is kezdeném a történetet.
1, Még egy cipőt, nadrágot, dzsekit, vagy bakancsot sem vehetek meg, ha nekik az nem tetszik. Pedig már 21 éves vagyok és egyetemista, mivel sokat utazok egyetemre, állást sajnos nem tudok vállalni, így is kifáraszt a tanulás és az utazgatások; így nem tudom megteremteni azt a pénzt, amiből önállóan vásárolhatnék azt amit én szeretnék.
2, Anno amikor ki kellett tölteni a jelentkezési lapot az egyetemre, nem volt beleszólásom, hogy milyen szakon szeretnék tovább tanulni/későbbiekben mivel szeretnék foglalkozni. Itt is mint minden másnál csak hiszti volt amikor elmondtam a véleményem + érzékeltetni szokták, hogy nem vagyok kenyérkereső. És mint egyszerű diák munka nélkül nincs beleszólásom semmibe ami velem kapcsolatos.
3, Semmiben nem támogatnak, amit én szeretnék. Mindenem a sport és van két sportág ami a szívem csücske, és valamelyikben szerettem volna/szeretnék amatőr szinten eredményesen tevékenykedni. Ehhez viszont nem elég az a pár szendvics, meg heti 3 alkalommal vmi melegkaja, amit adnak. Azért nincs többször meleg étel, mert mindketten sokan dolgoznak, és nincs idejük főzni, de nekem egyik sem ad pénzt hogy bevásárolhassak, és semelyik nem vásárol be főzni valót, hogy legalább én főzhessek.
4, ez voltaképp a 3,-ashoz kapcsolódik. a helytelen nevelést követően elég durva önbizalomhiány, és alacsony önértékelés, depressziós hangulat alakult ki. Észrevettem, hogyha valamibe, amit szívesen csinálok, és eredményt érek el benne ezek a gyengeségek egyszerűen majdnem megszűnnek, nem aztmondom hogy bátor, kakaskodó srác leszek akkor, maradok szerény, de legalább jól érzem magam, és nincs baj az önértékelésemmel, mert bebizonyítottam magamnak, hogy nem vagyok senki.
Mindez olyan durva méreteket öltött, hogy nincsenek barátaim és barátnőm sem volt még, de mindezek a dolgok természetesen nem érdeklik őket.
Már próbáltam velük beszélni, de két kimenetel lehetséges:
fater megsértődik, hisztizik, napokig nem szól hozzám, majd hetekig, hónapokig rosszindulatú megjegyzésekkel illet, anyámnál meg hiszti, meg néha elsírja magát (gondolom azért mert lelkiismeretes ember vagyok és meghatnak a könnyek, ezért inkább befejezem a mondandómat, csak ne lássam tovább sírni).
Ők nem veszik észre ezeket a problémákat, sőt azt hiszik, hogy milyen boldog életem van (már amennyiben a szülőknek való folyamatos megfelelést életnek lehet nevezni).
Ti mit tanácsoltok? Ha szülők is olvassák, akik hasonló szigorral nevelik a gyerekeiket megkérdezném tőlük, hogy ez mire jó?
nyilván vannak olyan emberek akikkel ezt meglehet csinálni, de szüleim pechére én olyan tulajdonságokkal születtem, amik nem engednék meg hogy pincsikutyaként éljek, mégsem élhetek átlagos, egészséges, normális életet, mert egyszerűen nem tehetek semmit. Már sok mindent kipróbáltam, de semmi sem hatott.
Szívesen venném a tanácsokat. Még 3 évet kell tanulnom hogy lediplomázhassak és állást vállalhassak, és félek, hogy nem fogom kibírni azt a 3 évet, hiszen most jutottam el odáig, hogy anonim módon tanácsokat kérek, eddig még ezt sem tettem meg.
válasza: válasza:Engem már 14 évesen sem tudott anyu befolyásolni.csak próbált volna,úgy voltam vele hogy minél messzebb legyek otthonról. Azóta én is egyetemre járok. külön lakok. dolgozok mellette. És hidd el sokan vannak így. Mért nem költözöl albiba,nem kellene sokat utaznod,és dolgozni is tudnál. Tudom,nehéz úgy hogyha neked kellene megvenned mindent,rezsit fizetni meg ilyenek ,de hidd el megéri.
Az a baj hogy már akkor a sarkadra kellett volna állnod,amikor jelentkeztél suliba. Bizonyos szempontból még mindig könnyebb így neked.nincs gondod semmi ilyenre amit az előbb leírtam.
szakképzettség nélkül, egyetem mellett tudtok olyan részmunkaidős állást (mert nappalis vagyok), amivel kereshetek havi min. 110e ft-ot(nettóba)?
Mert pesten egy albérlet nem 50 fillér, + a rezsi, + a kaja, + a tanulás (könyvek, könyvtár stb.).
Egyik az hogy a szüleim egy vasat nem áldoznának erre, ha megcsinálnám, akkor már biztos hogy semmivel nem támogatnának a jövőben.
Na kíváncsi lennék ki tud ajánlani ilyen állásokat... (akkor az ismerőseim biztos csak poénból keresnek havi kb 90e-ret)
Tényleg érdekelne hogyan képzeltétek el a munkát, hiszen még teljes munkaidős melóval is ritkán keres szakképzettség nélkül az ember havonta 100e-ret, mindezt részmunkaidőbe szakképzettség nélkül?
(olyan jó kapcsolataim meg nincsenek sajnos)
válasza:Vehetsz fel diákhitelt. Mivel többen vagytok testvérek, igényelhetsz kolit. Ha nem is kapsz ott elhelyezést, kaphatsz lakhatási támogatást.Érdeklődd meg, kaphatsz-e szociális támogatást.
A diákhitel havi 40000, a lakhatási egyetemtől függ, de átlag 10-15000.A szoc.tám. 9-25000 között van. Ha jól tanulsz, ösztöndíj is járhat, az is párezer. Pesten is lehet albérletet találni 25000+rezsi körül, ha többen béreltek egy lakást.
Végzettség nélkül is találhatsz munkát, ha nagyon akarsz.
Gyorsétteremben, vagy -ha erősebb fizikumú vagy- egy költöztető cégnél.
Sírdogálni, és kifogásokat keresni lehet, de nem érdemes.
Az én fiaim is egyetemisták, de mellette dolgoznak. Nem azért, mert muszáj, hanem mert így tartják korrektnek.
Nem zsenánt a fizikushallgatónak egy büfében mosogatni, sem a végzős biológusnak zongorát cipelni, kertet ásni.
Alakíts ki az egyetemen kapcsolatokat. Érdeklődj a többiektől meló után, és előbb-utóbb fogsz találni.
Megtanulsz főzni, és a kaján is sokat tudsz spórolni.
Hajrá, állj a magad lábára, ha erre vágysz.
válasza:"szakképzettség nélkül",
Elmész takarítani, mosogatni, bútort cipelsz, kutyát sétáltatsz, gyorsétteremben dolgozol.
"egyetem mellett tudtok olyan részmunkaidős állást"
Nem MELLETT, virágszálam, hanem HELYETT!
"(mert nappalis vagyok)",
Akinek úri mulatságában egyetemre járni szottyant kedve, ahelyett, hogy egy jó szakmát tanult volna...
"amivel kereshetek havi min. 110e ft-ot(nettóba)"
El vagy te tévedve nagyon... Vagy sak az igényeid magasabbak? Ennyire elkényeztetett anyu-apu, hogy csak havi 110 nettóból lennél képes megélni? Ajjajj...
"Mert pesten egy albérlet nem 50 fillér, + a rezsi, + a kaja, + a tanulás (könyvek, könyvtár stb.)."
Aki keres, az talál. Nem kell ám egyedül bérleni egy lakást, lehet társulni is! Vagy az már nem tetszene őuraságának?
"Egyik az hogy a szüleim egy vasat nem áldoznának erre, ha megcsinálnám, akkor már biztos hogy semmivel nem támogatnának a jövőben."
Mondok én neked valamit: anyám engem 18 éves korom óta egy fillérrel sem támogat, az apámról évek óta azt sem tudom, él-e, hal-e. Amikor egyetemre jelentkeztem, anyám kijelentette, hogy a magam ura vagyok, de ő ezt egy fillérrel sem fogja támogatni. Nem is adott azóta egy vasat sem, és mégis megéltem valahogy... Nekem nem volt büdös elmenni dolgozni még akkor sem, ha éppen három műszakban kellett dolgoznom egy hipermarketben. Volt, hogy nem tudtam bemenni egy órámra, a vizsgaidőszakok meg igen viccesek voltak. Mégsem sírt a szám, hogy "jajj, a szüleim így, meg úgy". Az egyetemet én akartam, tudtam, mit csinálok, és ez mibe fog kerüni. Végül lediplomáztam, nem is rossz eredménnyel, és egy percig sem visítottam közben, nem panaszkodtam.
"Na kíváncsi lennék ki tud ajánlani ilyen állásokat"
Neked nem állás kell, hanem az, hogy végre leszállj a magas lóról, és ne sajnáltasd itt magad, mert egyáltalán nem szorulsz sajnálatra, max. szánalomra.
válasza: válasza:Egyetemen koleszt megérdeklődni.
Vagy lakhatási támogatást.
Vagy társult albérletbe költözni.
Kérni diákhitelt.
Jól tanulni és ösztöndíjat szerezni.
Saját jogon kérni a MÁK-tól (vagy kitől) a családi pótlékot (jár az még utánad a szüleidnek? nem tudom).
ELmenni a suli mellett dlgozni (meki, satöbbi...)
Eltartásra beprelni a szüleidet a bíróságon. Ugyanis amíg tanulsz, ők kötelesek téged eltartani, ha te kéred, akkor pénzzel kell támogatniuk.
Az egyetemen szakot váltani, amire csak szeretnél.
Kezd el önállóan dönteni az életedről, kisapám és nem siránkozni!!!
Van interneted, mindezeket már RÉGEN magadtól is tudtad, amiket itt leírtunk, felnőtt vagy, a jogszabályoknak utána tudsz járni, az egyetemen kérdezni tudsz, mivel van szád, hát akkor HAJRÁ!
Egy 21 éves ember ne követeljen semmit a szüleitől, mivel FELNŐTT ember. Ideje fel is nőni. Max. az eltartását kérheti a bíróságtól, mint mondtam, meg fogják ítélni. A többit magának kell megoldania egy ennyi idős embernek.
Nekem heti 500 Ft-ot adtak a szüleim, ez pont az oda-vissza buszhegyre volt elég hetente.
Jól tnaultam, az ösztöndíjam annyi volt, mint más ember fizetése. És akkor még nem is votl diákhitel...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!