Mennyire jellemző, hogy az ember pénzzel támogatja a már felnőtt gyerekeit?

Ez mindig attól függ - ha az anyagi oldalát nézzük - hogy ki áll jobban. Ha szülök megtehetik, és a gyerekek rászorulnak, akkor teljesen normális. De fordítva is: ha a szülö szorul anyagi segítségre, s a gyerek megteheti, hogy támogatja, akkor hol van a gond? Egy normális családban - ahogy már sokan leírták - segítik egymást a tagok.

Bár valahol megértem a kérdést.. manapság nagyon elterjedt az a (szerintem nem egészséges) szemlélet, hogy ha valakinek 18 éves korára minimum nincs állása, akár még iskola mellett is, az csakis élösködö lehet, és már le is van írva - a saját családja által IS. Pedig ha belegondolok, van elég családtagom nekem is, akik rég elmúltak huszonévesek, de még nem is nyugdíjasok, annak ellenére a többi családtag anyagi támogatására vannak szorulva. Pedig nem önállótlan, nem lusta, nem munkakerülö személyek.

Szerintem elég sok családban van ilyen, nem is feltétlenül pénzzel hanem kerti zöldség gyümölccsel is.

Visszaélni és már már számítani rá minden hónapban, valahol már elvárni nem normális szerintem. Ja és felvágni vele, annak akinek nem tehetik meg a szülei szerintem elég undorító.

Nekünk anyu szokót hozni

Ez véletlenül lemaradt.

Nekünk anyu szokót hozni ezt azt, de mondjuk én pénzt havi rendszerességgel nem fogadnék el. Dolgoztak eleget életükben, taníttattak meg van mindenünk, most egy kicsit ők is had éljenek és költség utazásra vagy amire nem telet nekik gyerekek mellett.