Miért nem lehet itt olyat olvasni, hogy egy anyós panaszkodik a menyére?

Az én anyósom nem felejtette el, hogy neki is volt anyósa. Az anyósa igyekezett megmondani sok dolgot neki, hogy mi hogyan legyen. Ezt el is mondta, de nem nekem, hanem az én anyukámnak.

Én szeretném, ha meglennénk egymással, de nagyon nehéz - nekem. Tiszta feszült vagyok, amikor váratlanul megérkezik, vagy ha a programjainkat át kell szervezni aszerint, ahogy ő gondolja. Pl. egyedül karácsonyozna, ezért elmegyünk hozzá karácsony estére. Pedig tök örültem volna, ha hármasban a kislányunkkal karácsonyoztunk volna. Nem ezt szoktam meg, mert az én szüleim sosem mentek haza karácsony estére a szüleikhez. És lényegében mostár nekem is van családom. A férjem nem szeretné, ha az anyukája egyedül lenne 24-én este. Ezért mi itthon 23-án karácsonyozunk. Végülis a férjemnek is igaza van...

De mégis tök nehéz...

A férjem szerint sosem leszek az anyukájával hej-de-jó viszonyban, mert akaratos, és mindig azt szeretnáé, ha minden úgy lenne, ahogy azt ő tervezi.

Nem tudom, hogyan kellene... jó lenne valami normális kapcsolatot kialakíttani vele...

Hogyan kell?