Csak a pénz miatt nem akarja, hogy kihűljön a kapcsolatunk?

Az utóbbi pár hétben megromlott a kapcsolatunk. Naponta összekapunk, egyszerűen nem tudom elviselni. Bármit csinálok, kritizál. A kitűzött céljaimat, álmaimat igyekszik lerombolni. Eleinte nem érdekelte, hogy keveset vagyunk együtt. Hétköznap suli, meló, hétvégén pedig focizni járt. Neki "megjárt" a kikapcsolódás, nekem nem. Akkor még nem zavart, mert nem is volt nagy kedvem kimozdulni. Sütöttem, takarítottam, filmet néztem vagy a szüleimnél voltam amikor ő nem volt otthon.

Eljegyzésünk is volt, aztán felbontotta, mert úgy érezte elég rövid idő után, hogy elege van belőlem. Együtt éltünk, azt kérte költözzek haza. Közben kiderültek az adósságai, behajtó cégek zaklatták telefonon és levélben. Jelenleg is 4-5 helyre tartozik. És egy nő is képbe került, nem tudom történt e köztük valami, de a nő nem hűséges típus. De nem is csinos, abban reménykedek, hogy nem volt hozzá gusztusa.

Szerettem, szerelmes voltam belé. Rengeteg szenvedés után kibékültünk. Pár hónapig működött minden, majd előkerült egy újabb nő, szintén házas, szintén 2 gyerekes anyuka. A nő megkeresett, elmondta hogy csak barátok, ne legyek féltékeny. De kiderült, hogy neki is tartozik.

Közben a "párom" mindkét nővel megszakította a kapcsolatot...Rájött, hogy nem jó megoldás, ha a kettőnk közötti problémát mással megbeszéli, előttem meg úgy tesz, mintha rendben lenne.

Közben munkanélküli volt, az albérletet nem igazán tudta fizetni. Most lett munkája, de nagyon sok a kiadása. Senki nem ad neki kölcsön pénzt.

Én ismét a szüleimnél lakom. Ő is átjár hozzánk, itt eszik és alszik. Közben én elkezdtem kiábrándulni belőle, mert tűrhetetlen ahogy viselkedik. Féltékenykedik, megtilt dolgokat. Sehova nem mehetek egyedül, minden szabad percemet vele kell töltsem. Ha együtt vagyunk, valamelyikünk a gép előtt ül, vagy intézünk dolgokat, de igazán nem foglalkozunk egymással. És én nem is vágyom rá.

Ő viszont hajtogatja, hogy szeret, meg szerelmes belém és mindent helyre akar hozni.

De mégiscsak rossz hogy, csak akkor jött rá, hogy kellek neki, mikor bajban van, és senki nem segít neki...

Ha szakítanék vele, nem lenne mit ennie. Mert vagy eszik, vagy bejár dolgozni.

Sajnálnám magára hagyni, mert tud jó ember is lenni, csak ritkán. :(