Adnatok nehany tanacsot? Sokszor ugy erzem, nem birom tovabb.

Szerintem is apukáddal kellene beszélned,azt írtad vele jó a kapcsolatod.

Én nagyjából el tudom képzelni milyen rossz lehet neked,anyukám is alkoholista(súlyosan),bár apámmal együtt élnek,de mindennaposak voltak nálunk is a balhék és egész életemben arra vártam,hogy összehozzon a sors egy olyan fiúval,akivel összeköltözhetek.Azóta jobb lett a kis lelkem,igaz a dolog nem oldódott meg,de már nem is érdekel.Én eljutottam arra a szintre,hogy baromira önző vagyok és már csak az én nyugalmam érdekel,hisz hosszú-hosszú évekig szenvedtem én is,és hiába próbáltam segíteni anyámnak(bár őt nem apámtól,hanem az italtól kellett megvédeni)nem lehetett,te hiába vagy rendes,aranyos,hiába szereted anyukádat,ha nem hagyja,hogy segíts neki.

De ha ennyire ki vagy borulva tényleg lépned kell valamit,mert ennek így nagyon nem lesz jó vége és ne adj isten,de még az egészséged is rámehet.

Nekem mindkét szülőm alkoholista. Nálunk nem csak olyan volt, hogy apu ráemelte anyura a kezét... nagyon súlyos dolgok voltak és vannak. Nem egyszer hívtunk mentőt, rendőrséget és a végén már verőlegényeket apámra. Semmi nem segített a "kapcsolatukon". Én 14 évesen elköltöztem... vagyis anyám reggel kirugdosott az ágyból, mert olyan józan volt... azóta sem mentem vissza. Ma már 26 éves vagyok.

Na de nem is én vagyok a lényeg, csak annyit szerettem volna, hogy megoldásnak lennie kell.. apukád, nagyszülők... nem említetted testvéred van-e. Szóval fel a fejjel és ne őrülj bele, lépj valamit a sorsod érdekében!

Egyetértek, hogy mindenképpen apukáddal kéne beszélni.Én a helyedben ezt tenném: Beszélnék apukámmal, elmondanám neki ezt kb. így, ahogy most leírtad nekünk.Megkérdezném, hogy mit szólna, ha oda szeretnék költözni?Valószínüleg bele fog egyezni.Majd anyukámmal is beszélnék, hogy "hé ez így nagyon szar nekem, ha nem változtatsz, apuval intézkedni fogunk azért, hogy elköltözhessek". Itt 2 lehetőség lesz.Vagy észbe kap, vagy nem. Ha észbe kap, illik neki megadni a lehetőséget arra, hogy változtasson. Ha nem, akkor pedig az apukámmal el kezdenénk dolgozni az "elköltözés ügyön".Nem tudom, hogy hogy van ez a te korodban, mármint a jogi dolog, hisz 1év és nagykorú leszel.

Nem szeretnélek elkeseríteni, de valószínünek tartom, hogy anyukád most nem fog megváltozni, hisz úgy látszik szerelmes ebbe az illető férfibe. Amúgy a szerencsétlenségedbe az a szerencse, hogy van egy apukád aki szeret.Sokaknak ez se adatik meg.

És hidd el nekem, hogy ez egy nagyon nagy tapasztalat és az életedben még hasznod lesz ebből, ha most rossz is.Ez biztos...Én is egész hasonló cipőben jártam...

Sok sikert neked!