Van itt olyan, akinek nincs kedve rokonokhoz menni?

Senkivel se tudok ott miről beszélgetni, ezért állandóan egyedül ücsörgök órákig, ami dögunalmas. Az a baj, hogy az a két uncsitesóm, akikkel jóban voltam, soha nincsenek már ott az ilyen összejöveteleken, mert már külön életük van. De én csak velük értettem meg magam, rajtuk kívül nem nagyon beszélgetek ott senkivel. Próbáltam a többiekhez is közel kerülni, de nem igazán voltak nyitottak rám, gyakorlatilag leráztak minden egyes alkalommal. Ezért az ottani program csendben ücsörgés és unalom lesz és úgy utálom már...jó elmenni valahová, mert szeretem, ha történik valami, de most azért, hogy ott unatkozzak, mert nem beszélget velem senki, nem sok értelmét látom...vagyis jobban mondva van egy rokonom, aki odajön hozzám, de ő a múltban elég sokszor alátett nekem, fájdalmat okozott, vagyis nem bízhatok benne. Félek, hogy megint rosszban sántikál és azért jön oda velem beszélgetni. Akkor most legyek vele? És ha megint megszívom? Megint becsap? Akkor mit tegyek? Annyira rossz. Meg olyan szívesen beszélgetnék valakivel, de csak ő jön oda hozzám, vele pedig nem jó ötlet...