Jogos amiért nem örülök az ajándéknak?

Lehet, lemondott miatta a délutáni kávéjáról, gyalog ment, ne kelljen jegyet venni, vagy valahogy ő megspórolta az árát. Örömet akart szerezni Neked! A fülbevaló egy jelkép is

lehet: Látod, drágám, minden megoldodík, ettől még szebb leszel. Ha adósság van is, az élet apró (ez most nagyobb)

ajándékainak örülni kell.

A tegnap már elmúlt, a mának mindjárt vége. A holnapot pedig nem igérte senki.

Örülj, hogy gondol Rád, hogy ne csak az adósságot lásd.

Szerette volna szebbé tenni az ünnepedet.

Erre a karácsonyra, fülbevalóra öreg asszony korodban is emlékezni fogsz. De hogy az adósságot hogy rendeztétek, arra már nem biztos.

Szeret..lehozná Neked a csillagokat is..ha lenne létrája.

Boldog karácsonyt, és örülj neki! :)

Az a baj, hogy az öröm, szeretet stb.

nem az akarattól függ.

Nem lehet akarni örülni.

Azonban az ember meggyőzheti Önmagát.

Figyelj már megvette, gondolt rád, örülj neki!

Neked nem csípi a csőrödet, hogy az általad választott ajándékot fogja (szerinted) túl "olcsónak" találni?

Amúgy ha ilyen van érdemesebb közös ajándékban gondolkodni, amit együtt vesztek meg és akkor nem a meglepi ajándékon kell agyalni, ráadásul az együtt vásárolt cucc tuti hasznos lesz.

Igen, ki milyen típus. Van akit nem érdekel, hogy másnak tartozik, vagy elveszik a házát mert inkább fülbevalókat vesz. Van akit meg inkább feldob az az érzés, hogy végre haladunk egy jó úton, és nem kell ékszer, mert minek.

A te pasasoddal inkább az a probléma, hogy amellett hogy nyilvánvalóan túlköltekezi magát, mert ilyen típus, még arra sem képes hogy meg tudja állapítani, hogy te meg inkább annak örülsz, ha kevesebb az adósság, mint egy felesleges mütyűr. Ajándékot ugyanis nem magunknak veszünk hanem a másiknak, és ha nem tudjuk minek örül általában, akkor felesleges venni.

Mindenesetre nem kell ezen kiakadni. jót akart ezt értékelni kell, de ugyanakkor megmondhatod neki egyenesen hogy legközelebb ne ilyeneket vegyen neked, mert téged boldogabbá tesz az érzés hogy kevesebb adósságotok van, úgyhogy inkább törlesszen, és neked meg adjon egy puszit és menjetek el sétálni a Dunapartra.

Egyébként te tudod hogy mennyire szokott vele elszállni a ló. lehet hogy ez most csak egy egyedi eset. de tudod általánosságban mondom, hogy akivel ez előfordul, hogy az adóssága ellenére luxusra költ, az máskor is megteszi ezt, és az a 140 ezer pillanatok alatt lesz 1 milla... stb. Inkább ezt próbáld meg kideríteni. Mert ha sosem lesztek közös kasszán, akkor nem érdekes a dolog, de milyest hozzá mész és nincs vagyonszerződés, te is elásod magad. Az ilyeneket most kell meglátni. Lehet hogy nem ilyen a párod, de lehet hogy igen. És ezt könnyen ki lehet deríteni.

azért nem örülni elég ünneprontó dolog.

bár jogos hogy neheztelsz rá emiatt, mert amikor adósság van, akkor nem a fülbevaló a legfontosabb dolog.

egyébként pont az ilyen egyszer élünk-rúgjunk ki a hámból gondolkodás miatt halmoznak fel sokan tartozásokat.

Én maximálisan megértelek!

Nálunk a párom munkanélküli, hónapról hónapra élünk, hitelünk van és örülök, ha magamon (élelmiszeren) tudok annyit spórolni, hogy a gyerekeknek mindenük meglegyen, erre kaptam egy nyakláncot, ami annyiba került, mint 1 havi törlesztőnk. Elsírtam magamat, de nem örömömben. A párom persze megsértődött és most még én vagyok a rossz, aki semminek nem tud örülni...

Én imádom a szép ékszereket, de biztosan mérges lennék, hogy ennyit költött, amikor adósságunk van.

Aki meg azt mondja, hogy nem ilyenkor kell spórolni...Persze, sokkal jobb ha most agyba-főbe költekeznek az emberek, felvesznek hitelt és amikor elmúlik az ünnepi varázs és kijózanodnak, várja őket egy rakat adósság. És de, minden költség számít pluszban, ráadásul itt nem 1000 Ft-ról van szó.

Addig kell nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Ha nincs pénze valakinek, adjon egy jelképes ajándékot.