Érezted már úgy, hogy a mamád nem szeret?

ajjaj...

az apai nagymamám eljött a nyolcadikos ballagásomra, meglátta a tömeget, majd "húúú, rosszul vagyok!" felkiáltással felpattant(!) a biciklire és elszáguldott.

két évvel később és (szerinte) sok betegséggel "gazdagabban" bezzeg a testvére unokájának a ballagását végig tudta állni(!) a tűző napon - az én ballagásomon kellemes hűvös volt, és le is lehetett ülni.

vagy mikor szemüveges lettem: akkoriban még anyum is lejárt hozzá néha (elváltak már apummal régen, szóval neki csak a volt anyósa), és mesélte, hogy milyen drága lesz a szemüveg - erre nagyanyám felháborodva kijelentette... mit jelentette, kikiabálta, hogy hát őneki nincs egy fillérje se, ő nem tud adni... mintha bárki is kérte volna...

az anyai nagyanyámról meg annyit, hogy egyszer nem vigyázott rám kiskoromban se, egyszer nem aludtam nála, és anyámnak olyanokat mondott, hogy rohadna ki a vére, meg maradt volna az árokban, mikor nemrég autóbalesete volt...

na hát nekem az ilyen nem nagyanyám.

sőt.

nem is ismerem.

akkor se, ha anyám egyszer valami csoda folytán kibékül vele - bár ez nem valószínű.