Szakítsak vagy mit csináljak?

3 éve vagyunk együtt a barátommal. A kapcsolatunk elég érdekesen indult. Csak barátok voltunk nagyon sokáig majd barátok-szeretők, majd egymásba szerettünk és nagyon boldogok voltunk, jó sokáig. Kb. 1 évesek voltunk amikor mind a ketten megcsaltuk a másikat. Azért mert nem jöttünk ki jól abban az időszakban. De ő többször is engem. Én bevallottam, ő csak akkor amikor már én is. Egyébként sosem szokott nekem hazudni, ez volt az első és az utolsó is amiről tudok. Akkor szakítottunk. De újra összejöttünk mert nem bírtuk egymás nélkül. Mindenben számíthatunk egymásra, mindent meg tudunk beszélni, csak sokat veszekszünk mindenen. Mindennél jobban szeretem amióta megismertem. De ez alatt a 3 év alatt egymás agyára mentünk. Szakítottunk már azért is mert ő kijelentette, hogy nem szeret, de aztán rájött, hogy mégis. Rengeteget veszekszünk, és többször szakítottunk is már. Nem olyan régen annyira összevesztünk, hogy elég erősen megszorította a karomat. Akkor határoztam el, hogy na ebből elég. Vége. De ő is ugyanúgy imád engem. De ez már beteges? Nem tudunk meglenni egymás nélkül, de együtt sem. Szünet sem működik mert nem megy nélküle semmi. Csak mindketten kikészültünk már idegileg egymástól. Nagyon gondolkodom rajta, hogy elhagyom örökre de félek, hogy ugyanaz lesz mint eddig. Se veled se nélküled. Ennek meg nincs sok értelme. Ráadásul nem egy lány vagy rákattanva teljesen. És megőrjít a tudat, hogy ha szakítunk akkor valamelyikkel összejön. És ő is így van velem. Nagyon féltékeny. Nagyon szeretem de megőrülök tőle.. :( Teljesen tanácstalan vagyok. Nem tudom, mi lenne a legjobb nekünk. Eddig semmi sem sikerült..

Voltatok már ilyen helyzetben? Mit csináltatok és mi volt a történet?