A párom nem szeretne jönni a családi karácsonyra, mit tehetnék?

A barátod NEM családtag, semmi keresnivalója nálatök, föként ha nem is érzi magát jól ott.

Ha vele akarsz karácsonyozni, akkor elötte vegyetek ki közösen egy lakást és éljetek ott.

Mielőtt itt lehurrognak, hogy "nem férje" jaj de okosak tudnak lenni egyesek....

Okoskáim! Minden egészséges ember már min 15 éves korától a szerelmével akarja ünnepelni a Karácsonyt, nem értem mi ezzel a baj.

"nem férje nem családtag" látom csak ezt tudod szajkózni...

Na ezeket a vaddisznókat figyelmen kívül hagyva.

Mi lenne, ha te mennél el hozzájuk Karácsonykor? Megoldható lenne? A szüleid bele mennének?

Megértem, hogy kínosan érzi magát, mert nem tud veled kettesben lenni, de náluk jobbak ehhez a körülmények?

"Nem érezte jól magát, mert senki sem ismert."

Nos általában az ember így kezdi.. nem ismer senkit, aztán majd ez megváltozik, szóval nem igazán érzem ebben a problémát. Attól még érezhetné jól magát..

Én is mentem a párom családjához, mert szerettem volna megismerni őket. Eleinte nem éreztem magam annyira jól, de nem miattuk, inkább csak feszélyezett volt a helyzet mindkét oldalról(kivétel a párom). Aztán megismertem őket, elfogadnak, szeretnek, én is őket, és már nagyon jól érzem magam náluk.

Ha nem is akarja, akkor persze, hogy nem fogja megismerni a családodat..a Karácsony egy tökéletes alkalom lenne erre.

Kérdem én, mikor szeretné megismerni a párod a családodat, ha nem családi összejövetelen? Eleinte én is kellemetlenül éreztem magamat az ilyen alkalmakon, a párom is a mi családi összejöveteleinken, de ezen egyszer át kell esni. Mostmár mindketten ismerjük egymás szűk családját (nagynénik, nagybácsik, unokatesók, nagyszülők) és oldottabbak is vagyunk ebben a közegben egymásnál. Szerintem jobb ez így, mintha majd a lagzitokon találkozna először a családoddal és majd ott lesz feszengés, mert senkit nem ismer.

Egy párkapcsolatnak része ez is. Nem biztos, hogy erőltetni kell, ha ezt nem akarja, de ezzel egyetemben úgy érezném elutasítja a családomat és ezzel elutasít engem.

Mi sem töltjük együtt a karácsonyt a párommal, mert bár együtt élünk, az ő szülei távol laknak, ez most még néhány évig így fog menni. Ellenben bármilyen más családi esemény van, nincs olyan, hogy én most nem megyek el, mert nincs kedvem a családodhoz, múltkor sem éreztem jól magam. Szerintem, ha valakivel közös családot/életet tervezünk, akkor ilyen nincs, hiszen egyszer az én családom az övé is lesz és fordítva.

Ezen felül belekötnék a szokásaitokba is. Az oké, hogy közös a szobád a tesóddal, de miért nem tudod addig egy vendégágyon átpasszolni egy másik szobába? Van néhány barátnőm, akik közös szobában éltek mindig is a testvérükkel, de ebből sosem csináltak problémát. Ha valamelyiknek ott aludt a párja, akkor addig a másik átköltözött a nappaliba. Egy-két éjszakát ki lehet bírni így, de akár a konyhában is, ha nem rendszeres, komolyan... Ti ezt miért nem tudjátok megoldani? Persze, hogy nem szeret szerencsétlen srác hozzátok járni, ha sosem aludhat nálatok, mert képtelenek vagytok megoldani a helyzetet. Én is utálnám.