Mi az okos döntés ebben a helyzetben? Mit tegyek?

Elárverezték a telkünket. Mondhatni a töredékéért lehet megvásárolni.

A harci helyzet az, hogy apám a nevemre akarja íratni a telket és szüksége lenne az aláírásomra a végrehajtónál, mert nem akarja, hogy elárverezzék a telkünket. Egyszer már megégetett egy ilyen 'nevedre iratok egy autót' 'bulival' (az önkormányzatnak fizetni kellett, amiről nem akar tudomást venni)

Apám nagyon felelőtlen, tipikusan 'kamasz álmokat kerget'. Évek óta itthon fekszik (ne menjünk bele, miért nem váltak el a szüleim!).

Megmondtam apámnak, hogy addig nem írok alá semmilyen papírt, amíg pénzt nem látok. Délutánra a kezembe nyomta a pénzt. Tovább gondoltam, aztán tudatosult bennem, hogy ha esetlegesen további költség merülnének fel, nem tudnám kifizetni, mert tanulok. Apámra pedig nem lehet számítani anyagiakban. Szóval mondhatni letettem erről, és felőlem el is árverezhetik a telket, mert nem akarok apám miatt belerokkanni az anyagiakba.

A másik pedig az, hogy ugye a pénz meg van... A nevemen lenne a telek, ha belemennék és azt csinálnék vele, amit akarok. Bemennék egy ingatlanos ismerősömhöz és vennék belőle egy minigarzont, vagy bármit, amire futja a telek árából (feltéve, ha sikerül eladni).

Viszont... Most vitáztam egy nagyot apámmal. Azzal a feltétellel írom alá neki a papírt, ha elmegy dolgozni januárban. Ezzel nem is lenne gond, csak nem hiszek neki. Nem tudok úgy tekinteni rá, mint az apámra... Nem... Ha normálisak lennének a nagyszüleim, vagy keresztanyámék, gondolkodás nélkül összecsomagoltam volna ma és addig nem jöttem volna haza, míg nem megy el dolgozni.

De még mindig nagyon tartok aláírni bármilyen papírt az anyagiak miatt. Holnap fogunk menni a végrehajtóhoz, sok kérdésem lesz hozzá.

Ti mit tennétek a helyemben?

19l